Erős bírálatot fogalmazott meg Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Berszány Tibor, a kamara alelnöke az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság által közvitára bocsátott jogszabálytervezetről, amely arra kötelezné a vállalkozókat, hogy tegyék nyilvánossá árréseiket termékekre és szolgáltatásokra lebontva. A kamara képviselői szerint a tervezet csúsztatásra, nagyon felületes és gyenge érvekre épül, több hatályban lévő jogszabállyal is ütközik, ellentmond a piacgazdaság szabályainak, gyarapítja a bürokráciát, és akár a fogyasztók és a kereskedők közötti konfliktushoz is vezethet, mert félretájékoztatja a vásárlókat az árrés fogalmát illetően.
Édler András szerint a tervezetnek már a bevezetője (preambulum) sincs rendben, a benne foglaltak nem felelnek meg a jogszabályalkotás által megkövetelteknek, miszerint tartalmaznia kell a jogszabály céljait és indokait. A fogyasztóvédelmi hatóság tervezetének bevezetője általánosságokat tartalmaz, mások mellett olyanokat, hogy az árrés feltüntetésére azért van szükség, hogy a vásárló tájékozottabb legyen a jogait illetően, és ezáltal észszerű döntéseket tudjon hozni, a szükségleteinek, illetve a pénzügyi helyzetének megfelelő termékeket/szolgáltatásokat válasszon. Édler András szerint nem világos, az árrés feltüntetése hogyan szolgáltja ezt a célt, már csak abból a megfontolásból sem, hogy a fogyasztót a végső ár érdekli. Az elnök arra is felhívta a figyelmet, a preambulumban egy olyan jogszabályra hivatkoznak, mely sehol nem írja elő, hogy az árrést fel kellene tüntetni. A kamaraelnök szerint egy harmadik jogi aggály a tervezettel kapcsolatosan, hogy túlszabályozásra törekszik, túllép a fogyasztók védelmét szabályozó kormányrendelet határain, amikor az árrés feltüntetésére vonatkozó kötelezettségről rendelkezik.
Édler András továbbá azt is megemlítette, hogy a tervezet akár alkotmányellenes is lehet, hiszen szembemegy a szabadkereskedelemre és a piaci versenyre vonatkozó alaptörvényi előírásokkal. Ha a versenytársak pontosan tudják, hogy egy beszállító milyen áron adta a terméket a konkurenciának, az jelentősen torzíthatja a versenyt. Ha a piaci szereplők nem tudják szabadon kialakítani az áraikat, mert az információik mások számára is hozzáférhetőek, az több problémát is felvethet: korlátozza a szabad versenyt, kartellgyanús helyzeteket idézhet elő, illetve gyengíti a beszállítók alkupozícióját.
A jogi problémákon túl a hatóság elképzelése a gyakorlatban is kivitelezhetetlen, ugyanis egy terméknek több beszerzési ára is lehet, és ilyen esetben különböző árréseket alkalmaznak, viszont a terméket magát egységáron kínálja a kereskedő. Ebben az esetben melyik árrést kell feltüntetni? – tette fel a kérdést a kamaraelnök. A tervezet azért is veszélyes, mert a kereskedelem fortélyait nem ismerő vásárló csak annyit lát, hogy az eladó egy véleménye szerint magas árréssel dolgozik, ami negatív érzelmeket válthat ki belőle az eladóval kapcsolatosan, és általában megbélyegzi az egész üzleti környezetet. Édler András szerint a tervezet végül is nem old meg semmit, és nem igazán értik, mi a célja a szabályozásnak, azon kívül, hogy további bürokráciával jár, amit lehetetlen a gyakorlatba átültetni.
Berszány Tibor is megerősítette, hogy a tervezetben foglaltak olyan elvárásokat támasztanak a vállalkozókkal, kereskedőkkel szemben, melyek csak megbonyolítják a dolgaikat, további feladatokat rónak ki rájuk és alkalmazottaikra, megnehezítik az áruforgalmat, a nyilvántartást, és esetenként nem is alkalmazhatóak. Emellett nem veszik figyelembe azt a tényt – és ezzel a fogyasztókat is megtévesztik –, hogy az árrés nem egyenlő a nyereséggel, profittal. A vállalkozó az alkalmazott árrésből sok egyéb kiadást fedez – adók, illetékek, bérleti díjak, szolgáltatási díjak, fizetések, fejlesztések –, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a cég, az egység működjön. Berszány Tibor szerint a többletnek, amit a vállalkozások alkalmaznak az árképzésnél, általában legtöbb három százaléka marad meg végül nyereségnek.
Édler András arra kérte a vállalkozókat, hogy amennyiben a rendelet a jelenlegi formájában lép hatályba (remélik, hogy nem), ne tegyenek eleget az előírásoknak. Az elnök hozzátette: felkészültek arra, hogy amennyiben a hatóság büntetésekhez folyamodik, a megyei kamara egy ügyvédi irodával közösen segít megtámadni a jegyzőkönyveket a bíróságon. Édler András szerint a felsorolt érvek mentén e jegyzőkönyvek könnyen semmissé tehetők.
