A Bizottság részéről Raffaele Fitto ügyvezető alelnök, a kohéziós és régiós politika biztosa, valamint Peter Berkowitz, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság igazgatója és munkatársaik voltak jelen. A kezdeményezés képviseletében részt vett a meghallgatáson Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Dabis Attila külügyi megbízott, valamint László György, a Székely Nemzeti Tanács jegyzője.

Az Székely Nemzeti Tanács küldöttsége a meghallgatás során válaszolt a Bizottság kérdéseire és ismételten felhívta figyelmüket arra, hogy a jelenlegi uniós fejlesztéspolitika hiányosságai miatt Székelyföldet és más nemzeti régiókat hátrányos gazdasági megkülönböztetés éri. Nyomatékosították, hogy a valós probléma orvoslását kérő kezdeményezéshez több mint egymillió európai polgár adta aláírását, amely tárgyát tekintve egyértelműen az unió jogalkotási hatáskörébe tartozik. Végezetül arról biztosították az Európai Bizottság jelen lévő tisztviselőit, hogy készek további segítséget nyújtani és partnerként együttműködni annak érdekében, hogy a Bizottság megfelelően tudja megalkotni a nemzeti régiókra vonatkozó jogszabályt.

A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége átadta a Bizottságnak azokat a beavatkozási kérelmeket is, amelyeket a nyilvántartásért folytatott per során nyújtott be Kovászna Megye Tanácsa, a felvidéki Debrőd község, a Breton Kulturális Intézet (Bretagne Réunie) és a Baszk Nemzeti Párt. Akkor ezeket a beavatkozási kérelmeket vizsgálat nélkül utasította el az alapfokon eljáró Törvényszék azzal az indoklással, hogy a felsoroltak nem minősíthetők érdekeltnek a perben. Ez a „hipotetikus érdekeltség” csak akkor következne be, ha a kezdeményezést bejegyeznék, a szükséges aláírásokat összegyűjtenék, az unió pedig a kezdeményezést sikeresnek nyilvánítaná és elkezdődhetne a jogalkotási folyamat. A szervezők szerint ez a pillanat elérkezett, és kérték a Bizottságot, hogy a több mint tíz éve beterjesztett beavatkozási kérelmeket, az abban foglalt adatokat, térképeket, gazdasági mutatókat vizsgálja meg.

Pozitív előjelnek tekinthető, hogy az Európai Bizottság – mely korábban éveken át akadályozta az aláírásgyűjtés elindítását – most konstruktívan állt a párbeszédhez – tudósított tegnap az SZNT sajtószolgálata. A felek egyetértettek abban, hogy a kezdeményezés céljai az unió kohéziós politikájára vonatkoznak, így indokolatlan és nem kívánatos annak „kisebbségi keretezést” adni. Ez is jelzi, hogy a szervezők valódi áttörést értek el azzal, hogy az Európai Unió Bírósága – a Bizottság ellen öt éve megnyert perükben – egyértelműen az unió kohéziós politikájának rendszerében helyezte el a „nemzeti régiók” fogalmát.

A Székely Nemzeti Tanács és európai szövetségesei által megalkotott polgári kezdeményezés tovább folytatja útját. Néhány héten belül az Európai Parlament előtti meghallgatásra kerül majd sor, ezért a brüsszeli út során a Székely Nemzeti Tanács küldöttsége európai parlamenti képviselőkkel is találkozott, többek között Gál Kingával, a Fidesz, illetve Oihane Agirregoitia Martínezzel, a Baszk Nemzeti Párt képviselőjével.

A hatályos jogszabályok értelmében a Bizottságnak 2025. szeptember 4-éig közleményben kell ismertetnie az európai nyilvánossággal a kezdeményezéssel kapcsolatos jogi és politikai következtetéseit, adott esetben a tervezett intézkedéseket.