Egy friss kutatás szerint az ókori görög és római szobrok pompás illatot árasztottak
2025. március 27. 17:50 Múlt-kor
Új kutatásoknak köszönhetően elmélyedhetünk az ókori görög-római szobrászat rejtelmeiben.

Athéné istennő monumentális szobra
Korábban
Napjainkban szinte természetesnek véljük, hogy az ókori szobrok fehér színben pompáznak, nem pedig eredeti, élénk polikróm színükben. Hála az 2025 márciusában megjelent Oxford Journal of Archaeology tanulmánykötetnek azt is tudjuk, hogy az ókori szobrok különleges illatot árasztottak magukból.
A görög-római szobrászat rejtelmei
A görög és római szobrászatot az idealizált realizmus jellemezte, amely az emberi alakok harmonikus és arányos ábrázolására törekedett. Ezen műalkotások leggyakrabban márványból, bronzból, fából, terrakottából és elefántcsontból készültek - adta hírul a Muy Interesante.
A faragványok a görög hiedelemvilág istenségeit és mitológiai alakjait ábrázolták. Az olyan istenek megjelenítése, mint Zeusz, Athéné, Apollón, valamint Aphrodité volt a legelterjedtebb. De különösen kedveltek voltak a történelmi, és politikai alakok is. A római császárokat, hadvezéreket és az olimpiai bajnokokat gyakran monumentális szobrok formájában örökítették meg.
A gyakori tévképzet
Az egyik legelterjedtebb modern elképzelés szerint a görög és római szobrok fehér színűek voltak. A régészeti bizonyítékok azonban megerősítették, hogy a faragványok számos eltérő színben pompáztak.

Az írott források elemzése alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy számos ókori szobrot illatos anyagokkal díszítettek, hogy ne csak vizuális élményt nyújtsanak a személődőknek. Az illatos szobrokról olyan történetírók és auktorok is beszámoltak, mint Cicero, Kallimakhosz, az idősebb Plinius és Pauszaniasz. Ezek a források arra utaltak, hogy az istenségek, hősök és közszereplők szobrait nemcsak többszínűre festették, hanem különböző textíliákkal és változatos nemesfémekkel díszítették, valamint illatszerekkel látták el őket.
Cicero például megemlítette, hogy a segestai Artemisz-szobrot a vallási szertartások részeként illatos olajjal kenték meg. Délosz szigetén néhány feliratból pedig világosan kitűnik, hogy Artemisz és Héra szobrait rózsavízzel illatosították.
Az illatosítás titka
Az illatanyagok faragványokra történő felvitele többféle technikával történhetett. A legnépszerűbb eljárás során illatosított viaszokat és olajokat vittek fel a szobrokra. Ez nemcsak védelemet biztosított számukra, de gyönyörűen csillogóvá tette a felületüket.
A templomokban továbbá gyantákat és esszenciákat égettek, amelyek illatukkal átitatták a műalkotásokat.
Ezek a technikák nemcsak megszépítették a szobrokat, de egyben egyedi, szakrális jelleget is kölcsönöztek nekik.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap