Bálint Sándor-emléktáblát helyzetek el a kecskeméti Karol Wojtyła Barátság Központ falán

Hazai – 2025. március 26., szerda | 16:10

A népkonyhaként és kulturális találkozóhelyként működő Karol Wojtyła Barátság Központ falán március 25-én, kedden emléktábla elhelyezésére gyűltek össze a Wojtyła-központ közössége és támogatói. Bálint Sándor „úgy élt, ahogy mindannyiunknak élni kellene” – fogalmazott Barna Gábor néprajztudós az emléktábla avatásakor.

Jövőre lesz húsz éve, hogy civil összefogásból létrejött a Karol Wojtyła Barátság Központ. „Aki idejön, tudja, hogy itt jóllakik, és azt, is hogy holnap is jóllakik” – mondja Farkas P. József, az intézmény alapítója. A mára a városban és annak határain kívül is közismertségnek örvendő Wojtyła-ház falára ezúttal Bálint Sándor-emléktábla került. A hitvalló néprajztudóst Kecskeméten avatta konfráterré a piarista rend.

Ünnepelni gyűltek össze a kora tavaszi délelőttön Kecskeméten. Összefogással – a Karol Wojtyła Barátság Központ és a kecskeméti piarista közösség együttműködésével – készült el az emléktábla, amely Bálint Sándor hitvalló életéről üzen az utókornak, emléket állatva a „hűség, a humánum, a türelem, a megbocsátás, a szolgáló szeretet” példaképének.

Az egybegyűlteket Farkas Pál, a Wojtyła-ház munkatársa köszöntötte.

Kecskemét város nevében Lévai Jánosné önkormányzati képviselő Bálint Sándor életét ismertetve méltatta a néprajztudóst, akinek köszönhető, hogy a magyar vallásos népélet a magyar nép kultúrájának, az egyetemes magyar műveltségnek részévé vált.

Nyeste Pál SchP, a Kecskeméti Piarista Gimnázium tanára arra emlékeztetett, hogy Bálint Sándort itt, Kecskeméten avatta 1978-ban a piarista rend konfráterévé Albert István tartományfőnök – éppen Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén. A néprajztudós élete „szenvedésbe oltott gyümölcsözés” – vont párhuzamot a nap ünnepével Nyeste Pál. Kifejtette: az ember feladata, hogy „gyümölcsöt teremjen, belekapcsolódva a keresztbe”.

A piarista szerzetes szerint az ünnep lényegét szépen kifejezésre juttatja annak magyar elnevezése.

A vad fán – amely virágzik, szép, de nem terem – metszést ejt a kertész, hogy beleoltsa az életet, hogy gyümölcshozó legyen.

Ezt tette Bálint Sándor is. Élete arról szól, hogy „szebb legyen a föld” – fogalmazott Nyeste Pál SchP.

Barna Gábor néprajztudós mesteréről emlékezett meg, arról az emberről, aki

úgy élt, ahogy mindannyiunknak kellene,

aki teljesítette minden állapotbeli kötelességét”.

Sokak szeretete kísérte, ő pedig segített, akin tudott, senkire nem mondott rosszat. Élete tükrözte Isten irgalmas szeretetét, dicsőségét. Politikusként – 1945–48 között a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője volt – az emberséges jövő építésén fáradozott. Ferences és piarista konfráterré fogadták, legjobb barátja pedig egy zsidó rabbi volt.

Bálint Sándor „Istenhez mérte életét”,

hű volt kereszthordozásban, töretlenül hitt a Gondviselésben, bizalom, belső derű és kiegyensúlyozottság jellemezte megpróbáltatásokkal teli életét.

Az ünnepi beszédek után megkoszorúzták az emléktáblát. Az eseményen közreműködött a Hegedűs Együttes és a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola diákcsoportja.

*

„2005-ben Kecskeméten pártállástól, világnézettől függetlenül mindenkit összegyűjtött János Pál pápa halála. Úgy éreztük, valamit tenni szeretnénk, valami olyat, hogy ne legyen szűkölködés” – emlékezik vissza a kezdetekre Farkas P. József, a Wojtyła-ház alapítója. 2006-ban kapták az önkormányzattól használatba a helyi műemléki védettség alatt álló épületet, hogy szociális intézményt létesítsenek benne. Széles körű összefogással újították fel az erősen leromlott állapotú ingatlant, és fejlesztik azóta is.

Öngerjesztő folyamat indult el, jövőre lesz húsz éve, hogy nap mint nap 120 rászoruló – idősek, kisnyugdíjasok – járnak ebédelni a Kecskemét belvárosától néhány perc sétára lévő, egy lakótelep házai között megbúvó Wojtyła-központba.

„A 20 év alatt mindig mindenre találtunk megoldást” – mondja Pintérné Farkas Csilla, az intézmény egyik alapítójának és támogatójának felesége. A két teremből álló központ a hét hat napján 120 ember étkezését biztosítja.

A segélyszervezet legfőbb küldetésének a közösségépítést tekinti, ezért rendszeresen kulturális programokra, kirándulásokra hívja a támogatottakat. Az adományozók, köztük nagy cégek ügyvezetői és munkatársai, valamint számos önkéntes személyes jelenlétével és munkájával élteti az intézmény misszióját. De maguk a gondozottak is bekapcsolódnak a ház fenntartását biztosító munkákba. Elkötelezetten gondozzák szűkebb és tágabb környezetüket, ezáltal maguk is segítővé válnak.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria