A továbbra is nagy érdeklődésre számot tartó program előadói Felföldi László pécsi megyéspüspök és Varga Szabolcs történész, egyetemi tanár voltak.
Varga Szabolcs számára nem volt ismeretlen a terep, már korábban is tartott előadást a férfitalálkozókon. A történész ezúttal arról beszélt, hogy a betegségek egy része bizonyíthatóan lelki eredetű, ezeket vizsgálva közelebb kerülünk a magyar férfitársadalom egészségügyi állapotához, ezért a test, a lélek és szellem egységét akadályozó lelki és testi betegségek hátteréről hozott számos statisztikai mutatót.
Az adatok alapján kijelenthető, hogy napjainkban a várható élettartam a magyar társadalom férfi tagjai számára több évtizeddel magasabb, mint a 19. században volt. Az aktív életkor kitolódása, az egészségmegőrzést segítő felvilágosító előadások és az egészségtudatos életmód eredményeként hazánk egyik részről a világ nagyon fejlett részéhez tartozik, az Európai Unióban azonban sereghajtók vagyunk.
Szorongásaink eredete
Társadalmunk 7 százaléka depressziós, mely állapot táptalaja a lelki eredetű problémákból fakadó szenvedélybetegségeknek és az abból kiinduló szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedéseknek. Több mint egymillió szenvedélybeteggel, köztük az alkoholistákkal világelsők vagyunk.
A 19. században indult ipari fejlődéshez köthetően társadalmi méretű szorongás indult el a rendkívül gyors ütemű átalakulás miatt.
A férfiak egyre inkább azzal szembesültek, hogy korábban a közvetlen környezetükből megszerezhető tudás már kevésnek bizonyult a hétköznapokban, megszűnt a védelmet biztosító egyszerűbb életmód. A modern világ kihívásai közepette mára az ötvenes éveikben járó férfiak a leginkább veszélyeztettek a civilizációs betegségek terén, a téma ezért igenis húsbavágó.
Az elhallgatás kultúrája ellen
A magyar társadalom sokszorosan traumatizált, az elhallgatás kultúrájának következtében a túlélés érdekében generációk óta tele vagyunk kibeszéletlen történetekkel egyéni, családi és közösségi szinten, melyek hosszú távon megbetegítenek. Ugyanakkor nem szerencsés áldozatként tekinteni önmagunkra, mert az nem ad lehetőséget a gyógyulásra. Szembe kell nézni ezekkel a ki nem mondott és el nem beszélt történetekkel, ez a gyógyulás folyamatának első lépése.
Elakadt gyászfolyamat jellemzi a társadalmunkat, a traumákat ezért el kell mesélni, le kell írni, még akkor is, ha nem minden történetnek van gyógyító hatása.
Személyes történetünkön túl pedig a Katolikus Egyház történetét sem kezelhetjük félvállról – fogalmazott Varga Szabolcs, majd hozzátette, a katolikus szó azt jelenti: egyetemes, azaz mindenkinek szól, mert minden ember Isten képmására van teremtve, meghívást kapott az üdvösségre. Katolikus kereszténységünk csak akkor hiteles, ha Jézus tanítása szerint teljes mértékben elfogadjuk a felebaráti szeretetet, elfogadjuk, hogy ebbe a körbe azok is beletartoznak, akikkel az élet egyéb területén nem értünk egyet.
Hitünk alapja a Jézus Krisztus feltámadásába és megváltásába vetett hit, így senkit sem rekeszthetünk ki a felebarátaink köréből semmilyen oknál fogva sem.
Európai sajátosság az, ami Magyarországon is tapasztalható: a 16. századtól kezdődően katolikus államegyházban élünk, több generáció nőtt fel úgy, hogy a nemzetünk szakralizálódott, az Egyház pedig nemzetivé vált, ami zsákutca, mert elvág az evangéliumtól, az Egyház egyetemességétől és felebarátiságától.
2025 a remény éve, az igaz történetek mesélése mellett a remény hordozása, hogy Európa minden problémájával együtt Isten tervének a része. A világunk olyan, amilyennek Isten teremtette: szabaddá tesz, mely egyben a szorongás terhét is oldja számunkra – zárta előadását Varga Szabolcs történész.
Test és lélek csodálatos egysége
Ezt követően Felföldi László pécsi megyéspüspök, a sorozat állandó házigazdája előadásával zárult a találkozó. A főpásztor úgy fogalmazott, hogy a test és lélek csodálatos egysége nem választható el a meghatározó családi, férfi és társadalmi közösségtől, amelyben meg kell találni férfiúi küldetésüket.
A püspök beszélt a test teológiájáról, azaz mindarról, amit a teremtmény teste mond el a Teremtőjéről, Istenről. Kiemelte, az emberi test csak a lélektől válik igazán emberré; amikor a lélek kap hangsúlyt, már nincs szerepe a test vélt vagy valós tökéletlenségének.
Az Isten által az embernek biztosított szabadság és boldogság nem kézzelfogható jelenség, ugyanakkor a fizikai test megmutatja az egyén lelki boldogságát.
Ha szenved a lélek, a test is szenved. Lelkünk érzéseit mutatja a test: ha izgulunk, félünk, akkor kapkodjuk a levegőt, amikor boldogok vagyunk, mosolygunk és kivirulunk. A lelki béke hiánya pedig zavart kelt és fájdalmat okoz.
Férfi és nő
Isten a saját képmására teremtette az embert, férfinak és nőnek teremtette (vö. Ter 1,27), aminek az egysége jelen van az életünkben. Ennek az egységnek a hiányát erősen érzi a férfi a nő nélkül. Erről árulkodnak a párkapcsolati nehézségek, napjainkban pedig a fiatalok pártalálási nehézségei.
Mint ahogy az Istennel való egységet mutatja az imádság nélkülözése, hiszen testünk jelen van az imádságban, amikor az Istennel szembenézve bátrán figyelünk rá.
Az imádság által testtartásunkban, a test valóságában megjelenik az Isten szeretete.
Aki engem lát, az látja az Atyát (vö. Jn 14,9), azaz az ellenségben is fel kell fedeznünk Istent, és ahogy a test üzeneteit, úgy a lélek üzeneteit is meg kell hallanunk, meg kell értenünk és válaszolnunk kell rá – zárta a test üzenetének értelmezését Felföldi László püspök.
A Pécsi Egyházmegye férfitalálkozója negyedik évadának záró találkozója a megszokott módon csoportos megosztásokkal ért véget.
A férfitalálkozók korábbi témáiról készült összefoglalók ITT, további helyszínei és időpontjai ITT találhatók.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria