eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 30. vasárnap Zalán
36 Celsius-fok olvasható egy kijelzőn a harmadfokú hőségriadó idején a győri Baross Gábor utcában 2024. július 11-én.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Szentes Olivér: rendkívülinek számít a 2024-es év időjárása

Magyarországon 2024 volt a legmelegebb év a 20. század eleje óta, még a korábbi, 2023-as rekordévet is meghaladta az átlaghőmérséklet – közölte az InfoRádióban Szentes Olivér, a HungaroMet Éghajlatkutatási osztályának munkatársa. Februárban 7 fokkal volt magasabb a hőmérséklet az ilyenkor jellemző átlagnál.

Akár globálisan a világot, akár Európát vagy csak a magyarországi adatokat elemezzük, a tavaly mért hőmérsékletek voltak a legmelegebbek a 20. század kezdete óta – ismertette az InfoRádióban a HungaroMet Éghajlatkutatási osztályának munkatársa. Szentes Olivér hangsúlyozta, hogy az itthon a korábban legmelegebbnek számító 2023-as évhez képest is mintegy 0,7 celsius fokkal melegebb volt 2024-ben. Elsősorban a február, illetve a nyári hónapok közül a július-augusztus volt rendkívül meleg, a sokévi átlaghoz viszonyítva is. "A februári adat 7 fokkal haladta meg a 2023-ast, ami egészen elképesztően magas érték, korábban az összes többi hónapot figyelembe véve sem volt ekkora pozitív anomália" – hangsúlyozta.

Az elmúlt 124 évet tekintve 2023 szeptembertől 2024 augusztusáig minden évszak a legmelegebb volt, illetve a 2024-es év naptári év is a legmelegebbnek adódott – sorolta Szentes Olivér, kiemelve:

rendkívülinek számít, hogy egy éven belül az összes évszakos melegrekord megdőlt.

Szólt arról is, hogy a globális átlaghőmérséklet évtizedes emelkedése Magyarországon még nagyobb léptékű a globális átlagnál, mivel a 20. század eleje óta meghaladja a másfél fokot.

A csapadék mennyisége 2024 összességében kevesebb volt, mint az átlag, 550 milliméter alatt maradt, hasonlóan, mint 2021-ben vagy 2022-ben. A csapadékos napok száma is ennek megfelelően kevesebb volt a szokásosnál. A HungaroMet munkatársa rámutatott, hogy több hónap is rendkívül száraz volt, különösen a nagyon forró július és augusztus, amikor a szokásos mennyiség kevesebb mint fele hullott. A február, illetve a november-december is nagyon száraznak bizonyult. Ugyanakkor szeptemberben megnövekedett a forró nyarat lezáró, sokfelé árvizeket okozó ciklonok gyakorisága, így az ősz első hónapja az egyik legcsapadékosabb volt egy amúgy aszályos, száraz évben.

Az éves középhőmérséklet országos átlagban a Dél-Alföldön volt a legmagasabb, amit a terület medence jellege okoz, hiszen Szeged és környéke található a legtávolabb a hegységektől. "Ebből pedig következik az is, hogy az aszályok súlyossága is ezt a térséget érinti a leginkább, ahogy a hőhullámok is ebben a régióban a legintenzívebbek" – összegzett Szentes Olivér.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Összeomlás-kutató: végtelen növekedés nem lehetséges egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón

Összeomlás-kutató: végtelen növekedés nem lehetséges egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón

A klímakatasztrófa egyértelművé tette, hogy a folyamatosan növekvő gazdaságra alapozott társadalom fenntarthatatlan. Ezért a fogyasztás tudatos minimalizálására lenne szükség, az erőforrásokat pedig az úgynevezett polikrízisre történő mentális felkészülésre kellene fordítani – mondta az InfoRádiónak Stumpf-Biró András összeomlás-kutató. A Pannon Egyetem kutatója radikálisan látja az emberiség közeljövőjét, és ezt nem rejtette véka alá Magyarország első üzleti jövőkutató konferenciáján sem, ahol a Mélyalkalmazkodás nevű mozgalom hazai képviselőjeként tartott előadást.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 29. 20:10
×
×
×
×