Nagyapák, édesapák, barátok, apák és fiúk, szerzetesek, papok, kispapok érkeztek a pasztorális és az oktatási helynökségek szervezésében férfiak számára meghirdetett szentségimádásra.
A szegedi folyamatos szentségimádás előmozdítóiként azt tapasztaljuk, hogy manapság inkább nők vesznek részt az alkalmakon, de erre most rácáfolt a megjelent férfiak száma. Megdöbbentő ereje van, amikor a templomot férfiak éneke és ütemes imádsága tölti be.
Az idei témánk azt a férfit akarta megragadni, akit a lemondás edzésben tud tartani, hogy képes legyen szeretni a feleségét, gyermekeit, illetve a rá bízott közösséget a nehéz helyzetekben is.
Ezt az imaórát Szent József napjához közeli dátumra szoktuk időzíteni és szentmisével kezdjük. Kondé Lajos pasztorális helynök prédikációjában őszinteségre hívott bennünket. A szentmisén és a szentségimádáson a Jelenlét Zenekar férfi tagjai és barátaik segítettek nekünk az Úr jelenlétében maradni.
Szinte mindenki ismerte már a tanúságtevőt, Keszeli Sándor tanárt, de önmagáról, férj és apa voltáról, ezekben a szerepekben megélt küzdelmeiről, örömeiről és kudarcairól szóló őszinte és nyílt tanúságtétele bátorító volt mindannyiunk számára.
A szentségimádásban konkrétan és egyenként odatettük Jézus lábai elé a küzdelmeinket, imaszándékaikat. Ezekben nem is maradtuk egyedül, hisz végül egymás szándékaiért imádkoztunk és egymás szándékait vittük haza. Az imaóra ikonikus percei voltak az erre az alkalomra született férfiak litániája, amikor zúgott a templom a válaszoktól: „Uram, segíts küzdeni!”
A templomi együttlét után, a belvárosi plébánián egy szerény asztal körül folytattuk a baráti beszélgetéseket.
Szöveg: Gyuris Gellért és Piros Adorján
Forrás és fotó: Szeged-Csanádi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria