Fát olts, ne másokat! címmel az ország több pontján gyümölcsoltó napot szerveznek márciusban és áprilisban a magyar gyümölcs tájfajták napjához kapcsolódóan; az eseményeken bárki megismerkedhet a faoltás gyakorlatával - tájékoztatta az esemény kommunikációjával foglalkozó cég az MTI-t pénteken.
A gyümölcsoltás hagyománya generációkon átívelő tudást hordoz, amelyet érdemes megőrizni és továbbadni. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság és a Klímapolitikai Intézet a magyar gyümölcs tájfajták napjához illeszkedő Fát olts, ne másokat! elnevezésű kampánya - közölték.
A Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság, valamint az MCC Klímapolitikai Intézet kezdeményezésére az Agrárminisztérium 2024-ben hívta életre a Magyar gyümölcs tájfajták napját.
A jeles napot Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, március 25-én tartják, azzal a céllal, hogy a hazai őshonos gyümölcsfajták termesztésének fontosságára hívják fel a figyelmet.
Idén a jeles nap alkalmából az ország több pontján gyümölcsoltó napot szerveznek: március 21-én Felsőtárkányban a Nyugati Kapu Látogató- és Oktatóközpontban, március 22-én Tiszakürtön, a Tiszakürti Arborétumban és a kecskeméti Természet Háza Látogatóközpontban, március 25-én Budapesten, az MCC-Klímapolitikai Intézet székhelyén, március 29-én a debreceni Demki Csapókerti Közösségi Házban, Mátrafüreden, a Harkály Házban, április 5-én Szatymazon, a Kurgán Természtvédelmi Bemutatóhelyen, valamint Bugacon a Puszta Kapuja Információs Központban várják az érdeklődőket.
Az eseményeken a résztvevők egy előadást követően személyesen próbálhatják ki a faoltás módszerét. Az oltványokat mindenki hazaviheti, és a saját kertjében nevelheti tovább - írták.
A tájékoztató szerint a magyar tájfajták megőrzése nemcsak kulturális és étkezési, de a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásunk szempontjából is kulcskérdés. A régi magyar gyümölcsfajtákat évszázadok óta termesztik Magyarországon, azok jól alkalmazkodtak az egyes tájegységek mikroklímájához, így sokkal ellenállóbbak az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárással és a különböző betegségekkel szemben.
A magyar fajták megőrzése természetes módon járul hozzá a fenntartható mezőgazdasághoz és az élelmiszer ellátásbiztonság javításához
- hívják fel a figyelmet.
Jelenleg mintegy 80 államilag elismert gyümölcs tájfajtát tartanak számon Magyarországon. Egyes régi fajták széles körben elterjedtek, mások teljesen kiszorultak a termesztésből, megőrzésükben az állam és önkéntesek egyaránt kiveszik a részüket - áll a közleményben.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Semjén Zsolt kiemelte: Angelo Rotta 1930 és 1945 között képviselte a Szentszéket Budapesten, és ez alatt a 15 év alatt kicsit magyarrá is lett, egyre mélyebben átérezte a magyar nemzet sorstragédiáit és a magyar valóságot. Azzal pedig, amit az embermentés terén véghezvitt, öröke beírta nevét a magyar történelembe.
Ezt komolyan kell venni, miközben vicces dolognak tűnik, hogy megüzenik Brüsszelből az összes európai családnak, hogy tartson magánál 72 órára elegendő élelmiszert - hangsúlyozta a kormányfő, majd úgy fogalmazott "ha az ember e mögé néz, akkor inkább megretten, hogy mi van ezeknek az embereknek a fejében, készülnek valamire?"
Ha a az emberekkel való kapcsolattartás során mi kimondjuk azt, hogy a gyermekeink védelme az első, és ki merünk állni a keresztény értékeink mellett, amelyeket gyakran támadás ér az említett "gender közösségek" által, akkor nemcsak hogy elkerülhetjük, hogy "sóbálvánnyá" váljunk, hanem hiteles példát is mutathatunk az evangélium valódi értelmében – vallja az IKSZ elnöke.