2025. március 24., hétfő
Gábor, Karina
Gábor, Karina
Szíriában az elmúlt heteket gyilkosságok, emberrablások, lopások, zaklatások és szándékos emberölések jellemezték. A Bassár el-Aszad-rezsim tavaly december elején megbukott, ám három hónappal később ismét zavargások törtek ki.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (The Syrian Observatory for Human Rights) szerint az Aszad megbuktatása óta eltelt száz napban mintegy 4700 civilt öltek meg. Hónapokig tartó béke után a konfliktus újra fellángolt, miután a bukott államfő támogatói rajtaütöttek az új kormány biztonsági erőin. Azzal vádolják a szunnita iszlamista vezetésű kormány fegyvereseit, hogy célzott támadásokat hajtottak végre.
Az Aleppóban élő latin rítusú katolikusok plébánosa, Bahdzsat Elija Karakacs és Hanna Dzsalluf (Jallouf) OFM püspök, aleppói apostoli helynök a Christian Media Centernek nyilatkozva ismertette a keresztények helyzetét és szerepüket a szíriai béke elérésében.
Az aleppói plébános bizonytalannak nevezte az aleppói és az egész szíriai helyzetet. „A rezsim bukása nem jelenti automatikusan a normális élethez való visszatérést” – magyarázta, rendkívül nehéznek nevezve a jelenlegi helyzetet. Az emberek félelemben élnek, és bizonytalanok a jövőt illetően, mert „az a kevés bizonyosság, ami létezett, mostanra megszűnt” – fogalmazott Bahdzsat atya.
Ezek a mostani erőszakos cselekmények a legsúlyosabbak, mióta tavaly decemberben megdöntötték al-Aszad hatalmát, véget vetve a 13 évig tartó véres polgárháborúnak. Az aleppói apostoli helynök, Hanna Dzsalluf püspök hangsúlyozta, hogy ezek az összecsapások a különböző csoportok között „szégyenletesek”. Kijelentette, hogy azok, akik „a múltba való visszatérésre vágynak, elfelejtik, hogy a történelem soha nem halad visszafelé, csak előre”.
A keresztények kisebbségben vannak az országban, a polgárháború után a szíriai lakosság alig két százalékát teszik ki. De mind a püspök, mind a plébános szerint jelenlétük fontos a megbékélés folyamatában.
Bahdzsat atya pártatlannak jellemezte a keresztény közösséget, mivel ők „sohasem harcoltak vagy folyamodtak erőszakhoz, hogy elérjék céljaikat”. Ez lehetővé teszi számukra, hogy „még mindig hitelesnek számítsanak a szíriaiak körében”. És ez a pártatlan szemlélet azt jelenti, hogy a keresztények képesek a híd szerepét betölteni a különböző csoportok közötti párbeszédben.
Mialatt Szíria a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságát éli meg, közel 15 millió ember szorul egészségügyi segítségre, a plébános a keresztény közösséget arra bátorítja, hogy „legyünk jel a körülöttünk lévők számára”. Egy olyan ország közepén, ahol a vallásszabadság veszélyben van és egyre erősödik a fanatizmus, Bahdzsat atya egy kihívással állt elő: ez „nem szabad, hogy elbátortalanítson bennünket, hanem inkább arra kell ösztönöznie, hogy még kreatívabbá váljunk”.
Szíria a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország Délnyugat-Ázsiában, területe 185 180 km². Népessége 2025-ös becslés szerint valamivel több mint 23 millió 600 ezer fő.
A lakosság túlnyomó többsége muszlim. A szunnita muszlimok Szíria muszlim lakosságának mintegy háromnegyedét teszik ki, és az ország minden részén többségben vannak, kivéve a déli Sweida (Suwayda, Al-Suwaydāʾ) és az északi Latakia kormányzóságot. Az alaviták (síita alszekta) alkotják a következő legnagyobb csoportot, és többségük Latakia, Homsz és Hama kormányzóságokban él. Az ország drúz lakosságának nagy része Sweida kormányzóságban él, a többiek pedig Damaszkuszban, Aleppóban és Quneitrában.
Több keresztény egyház is van Szíriában: görög ortodox, görög katolikus, szír ortodox, örmény katolikus, örmény apostoli (ortodox), szír katolikus, maronita, protestáns, nesztoriánus, latin és káldeus. Van egy nagyon kis számú zsidó lakosság is, amely egykor virágzó közösség része volt, mielőtt a szíriai kormány utazási, munkavállalási és egyéb korlátozásokkal sújtotta őket. Miután Szíriára nemzetközi nyomás nehezedett, hogy engedjék, hogy elhagyhassák az országot, a zsidó lakosság nagy része a 20. század végén a kivándorlás mellett döntött; sokan New Yorkban telepedtek le.
Szíria 1946-ban elnyerte függetlenségét, ekkor az ország politikai élete rendkívül instabil volt, amit nagyrészt a társadalmi, vallási és politikai csoportok közötti heves konfliktusok eredményeztek. Az 1970-es államcsínyt követően a Baasz Párt és az Aszad család vette át a hatalmat. A vezető Háfez el-Aszad, majd annak 2000-ben bekövetkezett halála után fia, Bassár el-Aszad lett. Uralmuk alatt az ország totalitárius diktatúrává vált. A hosszú ideig elfojtott belső feszültségek 2011-ben a szíriai polgárháború kitöréséhez vezettek. A háború miatt a lakosság több mint fele hagyta el az otthonát. 2024 decemberében a polgárháború véget vetett Aszad uralmának, miután a Hajat Tahrír al-Sam (Levantei Felszabadítási Szervezet, HTS) csoport vezette lázadók erőszakkal átvették az ellenőrzést Damaszkusz felett. A HTS ideiglenes kormányt nevezett ki, és napokkal később felfüggesztette a 2012-es alkotmányt, miközben új alkotmány kidolgozásához látott hozzá.
Forrás: Britannica; Wikipedia
Forrás: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége
Fotó: Vatican News; Wikimedia Commons
Magyar Kurír
(hj)
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
3
