1300 éves kutat találtak a kuvaiti Failaka-szigeten
2025. március 20. 16:45 Múlt-kor
Több mint 1300 éves, ma is aktív kutat fedeztek fel a kuvaiti Failaka-szigeten. A régészek szerint az épület, ahol a kutat megtalálták, rendkívüli gazdagságról tanúskodik, és újabb bizonyítékokat szolgáltat a sziget kiemelkedő történelmi jelentőségéről.

Légifotó a felfedezett kútról és az aljára vezető lépcsőről (Forrás: KUNA fotos)
Korábban
Failaka stratégiai helyszín az ókortól napjainkig
A Failaka-sziget a Perzsa-öbölben, Kuvait város partjától mindössze 19 mérföldre található. Kiemelkedő stratégiai helyzetének köszönhetően már az ókori Sumer idején jelentős központ volt. Körülbelül Kr. e. 2000-ben telepedtek le itt az Urból érkező kereskedők, akik két természetes kikötőt is építettek, és mezopotámiai stílusú épületeket hoztak létre. Ezekben az épületekben olyan távoli vidékekről származó tárgyakat találtak, mint például India, de az áruk adásvételét dokumentáló pecséteket is felfedeztek.
Több ezeréves kereskedelmi és kulturális központ
Failaka időszámításunk előtt 1800 körül a Dilmun Királysághoz került, amely akkoriban a mai Kuvait, Bahrein és Szaúd-Arábia keleti részeinek legfontosabb kereskedelmi és kulturális központja volt. A város még Nagy Sándor korában (Kr. e. 4. század) is lakott volt, majd a hellenisztikus korban a Szeleukida Birodalom fennhatósága alá került, később pedig a rómaiak annektálták. A korai keresztény időszakban újabb telepesek érkeztek, és a 9. századig virágzó keresztény közösség működött a szigeten.

Egyedülálló régészeti lelőhelyek és kincsek
A régészeti feltárások Failaka-szigeten 1958-ban kezdődtek, és az Öböl-háború alatt történt rövid megszakítástól eltekintve azóta is folyamatosak. Több mint 90 lelőhelyet tártak fel eddig tíz nagyobb területen. Egy kuvaiti-szlovák régészeti misszió 2019 óta dolgozik az Al-Qusour nevű helyszínen, amely különösen gazdag iszlám előtti, korai keresztény és iszlám kori leletekben. Itt fedezték fel azt a nagy, több mint 1000 négyzetméteres épületet is, amelyben a most feltárt, máig aktív kutat találták. A Kr. u. 7–8. századból származó épületből több mint 11 fontnyi drágakő, köztük rubin és ametiszt is előkerült, valamint egy gazellát ábrázoló bélyegzővel ellátott kerámiatöredék, amely további bizonyíték arra, hogy az épület tulajdonosa kiemelkedően gazdag lehetett.
A kuwaittimes.com közlése alapján.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- 10 érdekesség a fogmosás múltjáról 09:57
- Rejtélyek övezik a világbajnok orosz sakkozó halálát 08:20
- „Ho apó” – A lázadó kalandja a rizsföldektől a világhírig tegnap
- Az egyik legkisebb emberi rokon felfedezése: Paranthropus robustus tegnap
- Hét híres Mária-jelenés Szőkefalvától Kairóig tegnap
- Reagan csillagháborús terve gazdaságilag térdre kényszerítette a Szovjetuniót tegnap
- Forradalmi lelet Kínában: női sírban találták meg a legrégebbi nyerget tegnap
- A Horthy-korszakban és a kommunista diktatúra alatt is megtalálta a számításait Szekfű Gyula 2025.03.22.