Kanadáról azt lehetne gondolni, hogy egy toleráns, antifasiszta ország. Azonban úgy tűnik, a náci métely őket is egyre jobban megfertőzi. Egy rasszista kanadai bíróság ugyanis elutasította a tomboló magyarországi náci terror elől elmenekült üldözött roma, Varga Gyula Márió menekültstátusz iránti kérelmét. Az ok: a törvényszék ítélete szerint Magyarországon nem üldözik intézményesített keretek között a "romákat".
Zoom
Az esetről hírt adó lap a "Gyöngyöspatáról kimenekített romák" képével sajnáltatja az élősködőket
"Mit jelent az, hogy valaki menekült?" – teszi fel a kérdést Sean Harrington főbíró a törvényszék ítéletének indoklásában. Majd a dokumentum a következőképpen folytatódik: "Elegendő pusztán bebizonyítani valakiről, hogy magyarországi roma, és akkor már üldözöttnek tekinthető? Varga úr ügyvédje igencsak közel jutott ehhez az állásponthoz".
A továbbiakban a főbíró leszögezi, hogy a panaszos folyamodványa csakis akkor lenne elfogadható, ha "Magyarország 200-500 ezer főre tehető roma népességének minden egyes tagja alaposan megindokolható okból félne a faji alapú üldözéstől", illetve ha "mindegyiküknek az élete veszélyben forogna", vagy ha "mindegyiküknek durva és nem mindennapi bánásmódban lenne része". "Ha azonban így lenne, akkor Magyarország egy működésképtelen államnak lenne nevezhető. Azonban nem az" – hangsúlyozta Sean Harrington főbíró.
Korábban a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal foglalkozott a szélhámos cigány ügyével. Csakhogy Varga Gyula Márió vallomásában ellentmondásokba keveredett, mert annyi esze sem volt, hogy legalább hihetővé formálja a hazugságait. A hivatal munkatársai akkor fogtak gyanút, amikor az apjával kapcsolatban hordott össze hetet-havat. Ezért kételkedni kezdtek Varga Gyula Márió szavaiban, és megtagadták tőle a menekültstátuszt. Ezt követően az üldözött cigány a kanadai szövetségi bírósághoz fordult az őt ért "jogsérelem" orvoslása érdekében.
Az ügyben a bíróság meghallgatta Varga Gyula Márió édesanyját és a féltestvérét is. Mindkét cigány azt állította, hogy Varga általuk "erőszakos stricinek" nevezett édesapja durván bánt velük, de ezen kívül " faji üldözésnek is ki voltak téve a neonáci bandák" részéről.
A törvényszék ítélete szerint "Varga úr ellentmondásosan nyilatkozott az apjához fűződő kapcsolatáról, aki segítette őt az útlevél megszerzésében is". "Varga, immár felnőttként, végül bevallotta, hogy ő maga nem félt az apjától" – olvasható a bíróság határozatában. Amikor a törvényszék előtt feltették a nagyeszű cigánynak a kérdést, hogy miért nem tartja a kapcsolatot az apjával, az alábbi elmés választ ötlötte ki: azért, mert a "kutya megette a mobiltelefont, amelyben az apjának a számát tárolta." Ehhez az ítélet indoklásában Sean Harrington főbíró ironikusan csak annyit fűzött hozzá, hogy "Varga története az idő múlásával egyre jobban alakult". Ezek után "hitelessége kétségessé vált" – fejezte ki magát udvariasan a főbíró.
Sean Harrington végezetül megállapította, hogy ugyan "vannak aggodalmak a jelenlegi magyarországi folyamatokkal kapcsolatban, azonban Magyarország egy működő demokrácia, és Varga úrnak világos és egyértelmű bizonyítékokkal kellett volna igazolnia, hogy az állam nem képes vagy nem akarja megvédeni őt". Így tehát a bíróság határozata értelmében a cigány nem tekinthető menekültnek. Maureen Silcoff, Varga Gyula Márió ügyvédje nem kommentálta az ítéletet.
Megszólaltak azonban az ügyben az elmaradhatatlan "jogvédők". Janet Dench, a Kanadai Menekültek Tanácsának igazgatója szerint a bíróság ítéletében megerősítette a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal "ésszerű" döntését, amely azonban nem feltétlenül "igazságos" is. A "jogvédő" egyes "menekültek védelmének" akadályát látja abban, hogy annak az országnak az állapotai alapján határoznak a menekültstátusz iránti kérelmekről, ahonnan a szóban forgó személyek érkeztek.
Mióta Kanada 2012-ben megszigorította a magukat menekültnek beállító személyek folyamodványainak ellenőrzését, és Magyarország egyes cigányfertőzött területein hirdetések útján is igyekeztek lebeszélni a "rejtett erőforrásokat" a Kanadába utazástól, érezhetően csökkent a hazánkból érkező menedékkérők száma az észak-amerikai országban. 2011-ben 4425 cigány "menekült" kérelmezte a kanadai hatóságoktól a letelepedést, és "csak" 8%-uk járt sikerrel. 2012-ben már csak 1900-an mentek Kanadába, és 11%-uk telepedhetett le, míg 2013-ban sajnálatos módon mindössze 201 fő távozott tőlünk, és 20%-uk volt képes a kanadai hatóságokat megtéveszteni.
Perge Ottó - National Post nyomán