Jó gyakorlatok a gyülekezeti idősgondozásban

Volt-e előzménye a rendezvénynek?

A kétezres évek elején, 2005-ben hozta létre a Magyarországi Református Egyház a Szeretetszolgálati Irodát, amely addig a Zsinat Diakóniai Osztályaként működött. Már ekkor küldetésének érezte a szeretetszolgálat az idősekről való gondoskodást, igaz, akkor még nem volt ilyen kiterjedt intézményrendszerünk, csupán tucatnyi szeretetotthon működött zsinati fenntartásban. Néhány évvel később rendeztük meg az első Kárpát-medencei diakóniai és missziói konferenciát. A következő időszakban fejlődésnek indult az intézményhálózat, a tanácskozások pedig elsősorban a vonatkozó jogszabályváltozásokkal, a fenntartással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. Az idei Kárpát-medencei idősügyi konferencián a másik oldalról tervezzük megközelíteni a témát: milyen felelőssége van egyházunknak az idősellátás, a fogyatékosellátás, a gyermekvédelem területén, milyen lehetőségeik vannak a gyülekezeteknek, a hívő református embereknek az idősellátásban.

Mi a célja a tanácskozásnak, miről szól majd a két nap?

Az előbbieken túl szeretnénk azt is megnézni, hogyan állnak a kérdéshez Kárpát-medence-szerte a különböző részegyházak, meg szeretnénk ismerni az ő jó gyakorlataikat, de azt is, milyen nehézségekkel küzdenek, milyen örömöket élnek át. Az első napon három előadást hallgathatnak meg a résztvevők: Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke az idősellátás teológiai alapjairól beszél, Czibere Károly, a Református Szeretetszolgálat főigazgatója az egyházi intézményes diakónia helyzetéről tájékoztatja a hallgatóságot, majd Szabó Szonja Lilla kaposvári lelkipásztor azt mutatja be, milyen felelőssége, lehetősége van gyülekezeti vezetőként az idősek közötti szolgálatban. Ez utóbbi téma különösen fontos, mert elöregedő társadalomban élünk, és ez érinti az egyházközségeinket is. Meg vagyunk győződve arról, hogy nem intézményeiben, hanem gyülekezeteiben él az egyházunk. A plenáris előadásokat követően öt szekcióban beszélgethetnek a résztvevők, miután meghallgatták a Kárpát-medencei részegyházak beszámolóit, jó gyakorlatait. A szekciók változatos témákat kínálnak, mint az innováció a sebkezelésben, segítség a segítőknek, gyülekezeti diakónia az idősgondozásban, közösségben közösen, jó gyakorlatok az intézményekben, illetve gyülekezeti érzékenyítés. A műhelymunka folytatódik a második napon is, majd úrvacsorás istentisztelettel zárjuk a rendezvényt.

Kiket várnak a hallgatóság soraiba?

A csendesnapra nemcsak intézményvezetőket, hanem az egész Kárpát-medence területéről hívjuk és várjuk a gyülekezeti tagokat, presbitereket, az idősek között szolgáló testvéreket, nőszövetségi tagokat, voltaképpen mindenkit, aki már elköteleződött, vagy elhívást érez erre a területre. Leginkább az ő munkájukat szeretnénk erősíteni, támogatni, miközben szeretnénk tudni, hogyan érzik magukat.

Lesz-e folytatás?

Terveink szerint ezentúl minden év tavaszán tartunk hasonló rendezvényt, ezeken nemcsak az idősek, hanem a fogyatékossággal élők ellátása is a témák között szerepel majd. Ősszel pedig ugyancsak Kárpát-medencei merítéssel szervezünk kétnapos gyermekvédelmi tanácskozást Berekfürdőn, amelyen áttekintjük a gyermekvédelem helyzetét egyházunkban. Novemberben pedig megtartjuk a balatonszárszói országos intézményes diakóniai konferenciánkat.