Vasbilincseket találtak a ptolemaioszi aranybányában

Vasbilincsek

Egyiptom keleti sivataga gazdag természeti kincsekben

A keleti sivatag, amely a Nílus és a Vörös-tenger között terül el, ősidők óta bővelkedik értékes természeti erőforrásokban, például aranyban, rézben, vasban, drágakövekben. Az aranybányászat különösen fontos szerepet játszott a térség gazdaságában: az Újbirodalom idején (Kr. e. 1500–1000 körül) érte el első csúcspontját, majd a hellenisztikus korban (Kr. e. 332–30) ismét fellendült. A Ptolemaioszok uralkodása alatt közel 40 bányát nyitottak a keleti sivatagban, közülük Ghozza volt a legészakibb. A bányát a Kr. e. 3. század második felében kezdték el művelni.

A bányászok élete Ghozzában

A ghozzai bányászok gondosan kialakított faluban éltek, amely lakóházakat, adminisztratív épületeket és fürdőket is magában foglalt. Ez jelentős eltérést mutatott más bányásztelepülésekhez képest. Például a Kr. e. 310-ben I. Ptolemaiosz által megnyitott Samut North bányában a munkásokat szigorúan őrzött kollégiumokban helyezték el. Ghozzában azonban a lakóépületek nem voltak őrzöttek, és a feltárt ostrakonok (írásra használt kerámiatöredékek) tanúsága szerint a bányászok bérezésben részesültek. A most felfedezett bilincsek azonban azt sugallják, hogy nemcsak fizetett munkások dolgoztak itt, hanem rabszolgák vagy kényszermunkások is.

A bilincsek felfedezése és jelentősége

A bilincseket a falu keleti határában, a 44-es szektorban találták, ahol az épületeket főként raktározásra, ételkészítésre és fémtárgyak javítására használták. Ebben a szektorban két különálló bilincskészlet került elő. Az egyik hét lábgyűrűből és két csuklós láncszemből állt, amelyeket egy folyosó padlójába vájt gödörben helyeztek el. A második készlet négy láncszemből és két gyűrűtöredékből állt, amelyeket más fémtárgyakkal együtt az egyik helyiség padlóján szétszórva találtak. Az állatokat akkoriban kötéllel kötözték meg, így ezek a bilincsek egyértelműen emberek mozgásának korlátozására szolgáltak.

Hasonlóságok más ókori bilincsekkel

A ghozzai bilincsek kialakítása nagyban hasonlít azokra, amelyeket az Athéntól délre fekvő Laurion ezüstbányáiban fedeztek fel. Emellett hasonlóságot mutatnak a görög művészet egyik ábrázolásával is, bokájánál bilincsbe vert férfi látható egy attikai feketealakos kylix belsején, aki vödröt és szivacsot tart a kezében. Ezt a tárgyat Kr. e. 490–480 között készítették, később Nápolyban találták meg, és ma a Rijksmuseum van Oudheden gyűjteményében őrzik.

A ghozzai bilincsek felfedezése nemcsak a bányászati munkaerő összetételéről nyújt új információkat, hanem a ptolemaioszi kori Egyiptom társadalmi viszonyainak mélyebb megértéséhez is hozzájárul.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Titanic

• Nyugalomban várja végzetét az elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic roncsa 
• Halaszhatatlan üzleti tárgyalás miatt nem szállt fel a Titanicra a drótnélküli távíró feltalálója, Guglielmo Marconi
• Több mint hét évtizeddel az elsüllyedése után fedezték fel a Titanic roncsait
• Száz év elteltével már szinte semmi sem maradt a Titanic roncsából
• A Titanic első hivatalos útja volt egyben az utolsó is
• A szerény magyar hajóorvos, aki a Titanic túlélőit mentette
• Osztriga és bárány került a Titanic utasainak asztalára egy elárverezett étlap szerint
• Tudtad, hogy hét híres ember is lekéste a Titanicot? 
• 3800 méter mélyen sincs biztonságban a Titanic roncsa