A Föld legmélyebb kútja - a mélyfúrás története
2025. március 17. 12:12 Múlt-kor
A mélyfúrás története mindig is a tudományos versengés része volt – a hidegháború idején a szovjetek és amerikaiak versengtek, hogy ki jut mélyebbre, ma pedig Kína folytatja ezt a hagyományt. A Shenditake 1 kút, amely 10 910 méteres mélységet ért el, Ázsia legmélyebb fúrása lett, de még mindig elmarad a szovjetek legendás Kola-szupermély kútjától, amely 12 262 méterre hatolt a földkéregbe.
A fúrótorony (2007) (Forrás: Wikipedia / Andre Belozeroff / CC BY-SA 3.0)
Korábban
Alig egy hónapja a kínai állami tulajdonú China National Petroleum Corporation (CNPC) bejelentette, hogy befejezte a Shenditake 1 függőleges kút fúrását. Az északnyugati Hszincsiang autonóm régióban található kút 10 910 méteres mélységével Ázsia legmélyebb fúrása lett.
A projekt már 2023 júniusában is nagy figyelmet kapott, amikor Kína éppen akkor kezdte meg a fúrást, amikor az első civil űrhajóst küldte a Tiangong űrállomásra. Miközben az ország az űrben is terjeszkedik, egy másik, sokkal titokzatosabb küldetést is elindított a föld mélye felé.
Brutális mélység – de még nem rekord
A kút olajban gazdag területen található, és a kínai állami hírügynökség, a Hszinhua szerint a kréta kori kőzetrétegekig vezet – vagyis olyan rétegekig, amelyek akár 145 millió évesek is lehetnek.
Összehasonlításképpen, egy átlagos olajkút 1000–1600 méter mélységig hatol a földbe, a rendkívülinek számító fúrások is legfeljebb 5000 méteresek. Ehhez képest a kínai 11 kilométeres mélység lenyűgöző, bár nem döntött rekordot.
A fúrást 2023 májusában kezdték el, és a tervek szerint 457 nap alatt kellett volna elérniük a végső mélységet, de végül 580 napig tartott a művelet. Az utolsó 910 métert több hónapon át fúrták, ami jelentősen lelassította a folyamatot.
Mentek már mélyebre – a szovjet mélyfúrás rekord máig él
Bár a kínai fúrás jelentős mérföldkő, a világ legmélyebb kútja továbbra is a szovjetekhez köthető. A Kola-szupermély fúrás 1970. május 24-én kezdődött az oroszországi Murmanszk régióban. 1989-re elérte a 12 262 méteres mélységet, amelyet azóta sem sikerült megdönteni.
A projektet eredetileg 15 000 méterig tervezték, de a rendkívüli hőmérsékleti viszonyok – a vártnál jóval magasabb, 185 °C-os hőmérséklet – végül lehetetlenné tették a további fúrást. 1995-ben végleg leállították a munkálatokat, és azóta senki sem próbált ennél mélyebbre hatolni.
Miért fúr Kína ilyen mélyre?
A hivatalos álláspont szerint Kína a föld belső szerkezetét és energiaforrásait kutatja, valamint a földrengések és vulkánkitörések előrejelzésére keres megoldásokat.
Manuel Regueiro, a Spanyol Geológiai Intézet elnöke szerint azonban valószínűbb, hogy a projekt az olaj- vagy geotermikus energiaforrások feltárására szolgál. A mélyfúrásokkal a Föld magjából áradó hőt is ki lehetne aknázni, amely például Izlandon már sikeresen hasznosul a vulkanikus aktivitás miatt.
A hidegháború versenye: ki jut le mélyebbre?
A mélyfúrások történetét a hidegháborús szovjet-amerikai versengés is befolyásolta. Az USA 1958-ban elindította a Mohole-projektet, amelynek célja az volt, hogy az óceánfenéken keresztül elérjék a földköpenyt. A kísérlet azonban túl költségesnek bizonyult, és 1966-ban leállították.
Ezt követően a Szovjetunió átvette a vezetést, és 1970-ben elindította a Kola-szupermély fúrást. Az 1980-as évek végére már több mint 12 kilométer mélységig hatoltak, és a munka során meglepő felfedezéseket tettek, több milliárd éves tengeri üledékes kőzetet találtak 6400 méteres mélységben, ami arra utal, hogy egykor óceán boríthatta a térséget. A kutatók mélyen a föld alatt áramló vízrétegekre bukkantak, amelyeket addig elképzelhetetlennek tartottak. A vártnál sokkal magasabb hőmérséklet miatt a fúróberendezések nem bírták a terhelést, és végül leállították a projektet.
Kína következő lépése
A kínai mélyfúrás jelenlegi célja még nem teljesen világos, de valószínű, hogy a jövőben még ambiciózusabb projektekre is vállalkoznak. A modern mérnöki technológiák fejlődésével egyre közelebb kerülhetünk a Föld belső rétegeinek feltárásához, és talán egyszer elérhetjük a földköpeny határát, amelyet a tudomány eddig csak elméletekben próbált leírni.
Egy biztos, a föld mélyének meghódítása ugyanolyan verseny marad, mint az űrkutatás – és Kína mindkettőben vezető szerepet akar játszani.
Az abc.es cikke alapján.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap
