A Nemzetközi Büntetőbíróság őrizetébe került Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek korábbi elnöke

Az emberiesség elleni bűntettekkel vádolt 79 éves politikust azóta Hágába szállították. A vádak alapja az a „drogellenes hadjárat”, amelyet Duterte hivatali ideje alatt indított, és melynek során több ezer drogkereskedőt és szerfüggőt gyilkoltak meg.

A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát többéves nyomozás előzte meg, melynek során az ügyészség kivizsgálta Duterte hadjáratát, melyet 2016-tól 2022-ig tartó elnöki ciklusa alatt indított, illetve azt megelőzően is, amikor a Fülöp-szigetek déli részén fekvő Mindanao szigetének volt a polgármestere.

A 2024 októberében és novemberében zajló szenátusi, illetve képviselőházi meghallgatásokon Duterte nyíltan védte az adminisztrációja alatt zajló „drogellenes háborút”, azt állítván, hogy célja a fiatalok védelme volt. A volt elnök elismerte, hogy „halálbrigádokat” hoztak létre („death squads”), hogy harcoljanak a drogokkal kapcsolatos bűnözés ellen, polgármestersége és elnöksége idején egyaránt.

A Fülöp-szigeteki kormányzat elismerte, hogy az érintett időszakban legalább 6600 embert ölt meg maga a rendőrség, de a különböző militáns csoportok egyes civil szervezetek szerint 20 ezer ember életét is kiolthatták.

2019-ben, Duterte elnöksége idején a Fülöp-szigetek kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból, azonban a Hágában székelő bíróság kijelentette, a kilépés előtt történt gyilkosságok kapcsán érvényes joghatósággal rendelkezik.

Az ICC-nél panaszt tevő Fülöp-szigeteki civil társadalmi csoportok között van a Rise Up nevű filippínó katolikus hálózat is, amely egyesíti az áldozatok családjait, a szerzeteseket, a papokat, a világiakat, a jogászokat, a közösségeket és az egyházi mozgalmakat, amelyek elkötelezettek az emberi méltóság, az igazságosság és a közjó védelme mellett.

Az ifjabb Ferdinand Marcos elnök vezette jelenlegi kormányzat közölte, nem fogja akadályozni a hágai büntetőbíróság vizsgálatát Duterte drogellenes háborújának ügyében.

A Fülöp-szigeteki katolikus közösség az elszámoltatás szükséges voltára helyezi a hangsúlyt, arra, hogy az áldozatoknak és családjaiknak igazságot szolgáltassanak, és egyértelműen jelezzék: senki nem áll törvény fölött” – mondja Daniel Pilario CM, vincés misszionárius, a manilai Adamson Egyetem oktatója, aki személyesen foglalkozott az áldozatok családjainak pszichés felépülésével és társadalmi előrejutásával. „Az áldozatok családjai megérdemlik az igazságot, a jóvátételt és az igazságosságot. Gondoskodnunk kell arról, hogy ezek a bűnök ne ismétlődhessenek meg” – szögezte le.

Másrészről Antonio Ledesma SJ, a Mindanao szigetén található Cagayan de Oro 81 esztendős emeritus érseke, aki maga is felszólalt a tömeges gyilkosságok ellen a Duterte-kormány alatt, úgy véli, „Duterte letartóztatása nem azt jelenti, hogy bűnös, hanem azt, hogy a bűncselekményeket, amelyekkel vádolják, ki kell vizsgálni”. Mindanaón ma is erős a korábbi polgármester, majd elnök és családja támogatottsága, az emberek az utcára mentek Cagayan de Oróban és Davaóban is, hogy kifejezzék szolidaritásukat a letartóztatott exelnökkel. A történtek hátterében az is ott van – magyarázta az emeritus érsek –, hogy folyamatos politikai csatározás zajlik ifjabb Ferdinand Marcos elnök és alelnöke, Sara Duterte, a korábbi elnök lánya között. A két politikusi dinasztia, amelyek szövetségre léptek a 2022-es elnökválasztás kapcsán, jelenleg nyílt konfliktusban áll egymással, miközben az ország közeledik a félidős választásokhoz, amelyeken a kongresszust, a szenátus egy részét, valamint a regionális és önkormányzati vezetést választják meg.

Forrás: Fides.org

Fotó: Wikimedia Commons

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír