eur:
399.12
usd:
366.89
bux:
87872.68
2025. március 15. szombat Kristóf
NEW YORK, NY - APRIL 24:  (L-R) Michael Palin, John Cleese, Eric Idle, Terry Jones and Terry Gilliam attend the Monty Python And The Holy Grail Special Screening during the 2015 Tribeca Film Festival at Beacon Theatre on April 24, 2015 in New York City.  (Photo by Stephen Lovekin/Getty Images for the 2015 Tribeca Film Festival)
Nyitókép: Stephen Lovekin/Getty Images for the 2015 Tribeca Film Festival

Ötven éve mutatták be a Gyalog galoppot – kulisszatitkok, amelyekről csak kevesen tudhatnak

Az első próbavetítés után még úgy tűnt, hatalmas bukás lesz a film, a nagyszerű utómunka végeredménye azonban világsiker lett.

Ötven évvel ezelőtt, 1975-ben mutatták be a Monty Python társulat leghíresebb egész estés filmvígjátékát, a Gyalog galoppot, amely Magyarországon is mind a mai napig nagyon kedvelt és egyben hivatkozási pont is. A filmet alig 230 ezer fontból, a pénzhiányból adódó nehéz körülmények között forgatták le mindössze öt hét alatt, ráadásul akkor, amikor már a szétesés veszélye fenyegette a társulatot. Az alacsony költségvetés ellenére a Gyalog galopp nagyszerűen megidézte az emberek fejében élő középkort, és a költségkímélés érdekében kitalált ló nélküli lovaglás a film egyik meghatározó motívuma lett. A lovagok végig így közlekednek a filmben, erre utal a magyar cím is. Az eredeti, angol címe egyébként Monty Python and the Holy Grail, azaz Monty Python és a Szent Grál.

A társulat minden tagja több karaktert személyesített meg a filmben. Michael Palin játszotta a legtöbbet, szám szerint tizenkettőt, míg a legkevesebbet, négyet Graham Chapman. A statiszták egyetemisták, illetve a forgatási helyszíneken feltűnő turisták voltak.

A történet alapja Artúr király és a Kerekasztal lovagjainak legendás vándorútja, amelynek célja, hogy megtalálják a Szent Grált. A Gyalog galoppban a felhőkből kitekintő Úr ad utasítást Artúr királynak és lovagjainak a kehely felkutatására. A film abszurd, vicces jelenetek során mutatja be az uralkodó és lovagjai hányattatásait.

A forgatás egyáltalán nem volt zökkenőmentes, a színészek szálláshelyén szörnyű körülmények uralkodtak. „Versenyeznünk kellett, ki ér vissza előbb a hotelbe, a vendégek csak mintegy 60 százalékának jutott meleg víz” – idézi John Cleese-t a hvg.hu.

Eric Idle visszaemlékezése szerint a producer spórolásból arra akarta rávenni őket, hogy fürödjenek közös fürdőszobában.

A szereplők már rögtön az elején el voltak ragadtatva Michael Palin azon ötletétől, amely szerint két fél kókuszdió összeütögetésének hangjára imitálják a lovaglást.

A filmet Terry Gilliam és Terry Jones rendezte különösebb tapasztalatok nélkül. Az volt az alapelképzelésük, hogy sok sár, ködös tájak, rossz fogú emberek legyenek a filmben, amivel hitelesen és egyben humorosan akarták megjeleníteni a középkort. A két rendező nem igazán jött ki jól egymással. A hvg.hu azt írja, Gilliam végig maximalista volt a forgatások alatt, sokáig bíbelődött a beállításokkal, és minden jelenetben el akarta kápráztatni a látvánnyal a közönséget, Jones viszont állandóan azon aggodalmaskodott, hogy kifutnak az időből, és mindig sürgette a forgatási munkát. Egy idő után Jones magához is ragadta az irányítást, amit Gilliam nem vett jó néven.

A színészek – elsősorban John Cleese – is akarva-akaratlanul összeugrasztották néha a rendezőket. Ha valamivel nem értettek egyet, akkor a másik rendezőre hivatkoztak, hogy az sosem kérne tőlük ilyesmit, és bárcsak itt lenne. Nem véletlen, hogy a Brian életét már egyedül rendezte Terry Jones.

Az első forgatókönyvből nem sok minden valósult meg. A film egy része eredetileg a hetvenes évek Londonjában játszódott volna, és Artúr a Harrodsban lelt volna rá a szent kehelyre. Végül a történelemhez erősen vonzódó Palin és a Chaucer-szakértő Jones győzte meg a többieket, hogy játszódjon az egész sztori a középkorban.

A tévésorozatnál kiválóan működött, hogy a szerzők megírták a jelenteket, majd felolvasták a csoport előtt, és ha szükséges volt, belejavítottak. A Gyalog galopp esetében viszont egy koherens történetet kellett alkotniuk, és hatuknak elég nehéz volt dűlőre jutniuk, hiszen mindig volt valaki, aki másfelé vitte volna a sztorit.

Ráadásul a hetvenes években még egyikük sem ismerte a filmforgatókönyv-írás fortélyait, így aztán a régi módszerüknél maradva megfordítottak mindent. Ahelyett, hogy kitalálták volna a cselekmény vázát, írtak sok-sok jelenetet, amit aztán utólag próbálták történetté kerekíteni. Ez a végeredményt tekintve egészen jól sikerült, bár Cleese szerint jobb is lehetett volna a film, ha a központi szál kidolgozását rábízzák az egyik párosra.

A hvg.hu kitér arra is, hogy Terry Jonesnak egy bizonyos Vad Brian királyról szóló jelenetért fájt leginkább a szíve. Ennek a vérszomjas uralkodónak az volt a mulatsága, hogy lelövette a szűk fekvéses stílusban játszó énekegyütteseket, a jelenet csúcspontjaként pedig egy hírnök máját is kiszedték volna. Erre azonban nem futotta a büdzséből.

Amikor elkészült a film, tartottak egy vetítést a befektetőknek, ami katasztrofálisan sikerült. Csak az első öt percben nevettek a filmen, aztán gyászos csend ült a nézőtérre.

Egyes visszaemlékezek szerint néhányan ki is vonultak a teremből.

Állítólag a túltolt effektektől a véres jelenetek és a csontropogás émelyítően hatottak, a hangos madárcsicsergés, varjúkárogás és süvítő szél pedig agyonnyomta a párbeszédeket. Graham Chapman már a vetítés elején pánikba esett, elkezdett hangosan hadarni, ki kellett vinni a bárba, és a végéig itatni, hogy ne legyen botrány. A vetítés végén magyarázkodó Jones az utószinkronért és a szerinte túl sok animációért felelős Gilliamre mutogatott.

A történtek után újra nekivágtak az utómunkának, amiből már a csoport valamennyi tagja kivette a részét. Megbeszélték, min kell változtatni, újrakeverték az egészet, megszabadultak a középkori jellegű kísérőzenétől, amit egy filmkönyvtárból vett, hollywoodi klisézenével helyettesítettek, ezzel életre kelt a film paródia-jellege. A szövegen is változtattak, hogy átláthatóbb legyen a sztori, és utólag került bele a filmbe az a jelenet is, amiben egy kéz lapozgatja a Filmek könyvét.

Tizenhárom tesztvetítés és folyamatos jelenetváltoztatások után láthatta csak a közönség a Gyalog galopp végleges változatát, ami órási, mai napig kitartó siker lett.

(A nyitóképen: Michael Palin, John Cleese, Eric Idle, Terry Jones és Terry Gilliam a Gyalog galopp különleges újravetítésén a 2015-ös Tribeca Filmfesztiválon a New York-i Beacon Theatre-ben.)


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.17. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×