Győző Gábor ügyvéd, a betolakodók és a magukat más neműnek képzelő elmebetegek ügyének harcosa

2023. március 29-én a Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett egy 2014-ben menekültként elismert, azóta Magyarországon élő "transz férfi" ügyében. A buzeráns társaság ügyfele 2021-ben az EU adatvédelmi rendeletének (GDPR) 16. cikke alapján kérte a nemének és nevének megváltoztatását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól (OIF). Az elutasítást követően a Háttér Társaság és a "Magyar" Helsinki Bizottság segítségével bírósághoz fordult.

Az előzetes döntéshozatali eljárásban a Fővárosi Törvényszék három kérdésben kérte az Európai Bíróság állásfoglalását: egyrészt, következik-e a GDPR 16. cikkéből, hogy a nyilvántartásban való rögzítést követően megváltozott személyes adatot, így az érintett nemét, köteles a hatóság kérésre helyesbíteni. Másrészt, ha igen, a kérést milyen bizonyítékkal kell alátámasztani. Végül, szükséges-e igazolni, hogy az érintett átesett "nemi megerősítő kezelésen".

Az Európai Bíróság 2024. június 3-án tartott meghallgatást az ügyben, a főtanácsnok 2024. szeptember 12-én hozta nyilvánosságra indítványát.

Az EUB mai döntése alapján a GDPR arra kötelezi a magyar hatóságokat, hogy "helyesbítsék a nemi identitásra vonatkozó személyes adatot", amennyiben az pontatlan, vagyis minden olyan esetben, amikor a "transz emberek társadalmi valósága és nemi identitása eltér a születéskor rögzített nemüktől". A hatóságok nem hivatkozhatnak arra, hogy a magyar jogban 2020 májusa óta nem érhető el a "transz emberek" számára a "nem jogi elismerése", azaz a "nem- és névváltoztatás lehetősége". A jelenlegi magyar szabályozás – mivel akadályozza, hogy a "transznemű személy" éljen a személyes adatai védelméhez, ezen belül a "megélt nemi identitása" szerinti helyesbítéshez fűződő jogával – összeegyeztethetetlen az uniós joggal. A helyesbítési kérelem alátámasztásához szükség lehet a pontatlanság megállapításához észszerűen megkövetelhető bizonyítékra, de fontos: a hatóságok "semmilyen körülmények között nem tehetik e jog gyakorlását (...) nemváltó műtét elvégzésére vonatkozó bizonyítékok benyújtásától függővé."

Az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás fontos "mérföldkő a transzidentitások elismeréséért folytatott küzdelemben", írják a deviánsok. A magyar jogalkotó ugyanis a mai napig nem tett eleget az Alkotmánybíróság hasonló ügyben 2018-ban hozott döntésének, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020. júniusi ítéletének.

Győző Gábor ügyvéd szerint, aki a Háttér Társaság és a "Magyar" Helsinki Bizottság megbízásából képviseli az ügyfelet az eljárásban, "nagyon fontos és örvendetes, hogy a Bíróság nemcsak a konkrét ügy sajátosságaival foglalkozott, hanem tágabban is értékelte mind a magyar jogi szabályozást, mind a transz emberek jogainak a védelmét. Ráadásul ez a döntés minden más tagállamnak is iránymutatásul szolgál a kérdésben."

"Az elmúlt időszakban a transz embereket folyamatos kormányzati vegzálás érte. Az ítélet egy reménysugár, hogy nem lehet őket jogaiktól megfosztani és a létezésüket tagadni" – tette hozzá Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

Az EUB döntése szerintük különösen a kormánypártok kedden beterjesztett Alaptörvény-módosítása kapcsán vet fel komoly kérdéseket. A módosítás indokolása szerint annak célja, hogy "megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják." Az EUB ítélete ugyanakkor pont arra kötelezi a Magyarországot, hogy biztosítsanak lehetőséget a nem adat módosítására az állami nyilvántartásokban.