Az orosz-ukrán konfliktus 2022-es újbóli fellángolása és háborúvá fokozódása óta történelmi pillanatról beszélünk magyar szemmel. Felcsillant a remény sok nemzeti érzelmű szemében: esélyt kaphatunk rá, hogy legalábbis keleti határainkat ismét a Trianon előttiekhez igazítsuk. Beszéltünk róla, fellelkesedtünk, amikor fél szóval egy-egy politikus erre utalt, vagy csak úgy véltük, hogy azt teszi, amikor térképek köröztek a közösségi média platformjain. Most gazdája lett a felvetődött ötletnek és lehetőségnek, az ügyet egy régi szereplőkből álló új szervezet karolta fel. A trianoni bekediktátum felülvizsgálatának előremozdítására megalakult az Igazságot Magyarországnak Szövetség.

A szervezet létrehozása Budaházy György, a Magyar Revíziós Mozgalom alapítójának nevéhez fűződik, a csatlakozó aláírók között pedig ott találjuk dr. Raffay Ernő történészt, volt honvédelmi államtitkárt, Trianon+kutatót, dr. Drábik János jogász-közírót, az Országos Trianon Társaság elnökét, Pongrátz András ’56-os Corvin közi szabadságharcost, Pongrátz Gergely testvérét, Szíva Balázs zenészt, a Romantikus Erőszak frontemberét és Moys Zoltán rendezőt (Hazajárók) is.

Hunhír.infóhoz is eljuttatott alapító nyilatkozatában az Igazságot Magyarországnak Szövetség úgy fogalmaz: a “magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.”

Az Igazságot Magyarországnak Szövetség célja, hogy közbeszéd tárgyává tegye Magyarország, trianoni és párizsi diktátumokkal önkényesen meghatározott, igazságtalan határainak békés megváltoztatására törekvő jogos igény felvetését. Ösztönözni kívánja a magyar kormányt, hogy ezen igény alapján járjon el a nemzetközi fórumokon, a nagyhatalmaknál szólaljon fel, tegyen erre irányuló felelős és körültekintő kormányzati és diplomáciai erőfeszítéseket.

A szövetség (március idusához közeledve) az alábbi 12 pontban foglalta össze, miért is aktuális, időszerű és megalapozott törekvésük.

  1. A trianoni országcsonkítás százéves évfordulója kapcsán folytatott „Nemzeti konzultáció Trianonról” aláírásgyűjtés során háromszázezer magyar aláíró lényegében ugyanezt már megtette és már több, más ilyen kezdeményezésre is sor került az utóbbi években, különösen Kárpátalja tekintetében.

  2. Az orosz-ukrán háború lezárásához közeledve az ezer éven át hazánkhoz tartozott Kárpátalja vonatkozásában a revízió kérdése különösen időszerű, mivel a Kárpátalján élő magyar közösség végveszélybe került, népirtás közeli fenyegetettségben, súlyosan megfogyatkozott számban szenvednek, szállásterületeikre egyre több belső ukrán menekültet telepítenek, a kényszersorozás elől menekülni kénytelenek. Honfitársaink megmentése a magyar állam elkerülhetetlen feladata és az ott élő, elnyomott, velünk hagyományosan baráti viszonyban levő ruszin nép is érdekelt ebben.

  3. Trianon óta – leszámítva a részleges revízióhoz vezető nemzetközi döntéseket – soha nem volt még ehhez ennyire megfelelő a csillagállás. Az azt bebetonozó régi világrend összeomlóban van, miközben a világ nagyhatalmaival gyakorlatilag baráti-, de minimum korrekt viszonyban vagyunk. Az érintett nagyhatalmak és más államok mostanában már több olyan megnyilatkozást tettek, amely arra utal, hogy nem zárható ki az államhatárok újraszabályozásának megvalósulása.

  4. A Trianon óta eltelt több, mint száz év alatt az „utódállamok” minden ezügyben aláírt szerződés betűjét és szellemét többszörösen megszegték, jellemzően a területmegtartás és a végső beolvasztás programját működtetik.

  5. A határon túli magyar területi autonómiák létrejöttét mindig minden módon akadályozták és akadályozzák (pl. az 1991-es népszavazás szerinti kárpátaljai és Bereg-vidéki vagy a székely autonómia), ezért azok megoldást, végcélt reálisan nem is jelenthetnek, legfeljebb a megmaradás esélyét erősíthetik átmenetileg. Az ún. „kisebbségi” jogok sem érvényesülnek, ezek amúgy is alkalmatlanok az elcsatolt, őshonos közösségként sok helyen tömbben élő nemzetrészeink megmentésére. Nemhogy a társnemzeti státus, vagy a területi autonómia, de még az anyanyelv korlátozásmentes használata és az egyenjogú létezés modellje sem működik a magyarok lakta elcsatolt területeken.

  6. Az elmúlt 35 évben körülöttünk számtalan állam határa megváltozott, sőt új országok keletkeztek. A térségünkben már számos nép élt az önrendelkezés jogával, egyedül minket magyarokat fosztanak meg ettől.

  7. A trianoni, majd az azt követő párizsi diktátum által a Magyar Királyság területeiben részesített államok nagy része már nem is létezik vagy átalakult. Ukrajna pedig nem is volt részese ezen diktátumoknak.

  8. A bukott békerendszer által létrejött államok szétesése során kirobbant háborúkat a teljesen vétlen ottani magyarság súlyosan megsínylette és megsínyli.

  9. Trianonnal nem csak az elszakított magyarság területeit, hanem az összmagyarság közös hegyeit, völgyeit, mezőit, folyóit is elvették. Még ma is minden csonkaországi magyarra jut a határaink körül legalább 3000 m2 olyan föld, ami ma nem Magyarország, de ezer évig Magyarország része volt és ahol ma is magyarok élnek.

10. Ha a helyzet változatlan marad az elcsatolt sorban élő magyarság lélekszámának fogyása egyre drasztikusabb mértékben folytatódik majd. Ellenben felbecsülhetetlen lenne annak a pozitív lélektani hatása a magyar nemzet teljesítőképességére és gyarapodására, amit az újraegyesülés bármilyen fokozata okozna, nem beszélve azon emberi, természeti és gazdasági erőforrásokról, amelyekhez hazánk jutna.

11. A revízió a nagyhatalmaknak is érdekében áll, mivel Magyarország súlyának ily módon való növelésével a Kárpát-medencében egy erős, megbízható és biztonsági garanciát jelentő közép-európai partnert kapnának, amely történelmével méltán bizonyította, hogy mindig lehet rá számítani, méltányos együttélési feltételeket teremt a magyarsággal együtt élő népek számára, adott szavát, megkötött szerződéseit nem szegi meg.

12. Ha azt látják más népek, hogy gyengék vagyunk és lemondunk a földjeinkről, végleg beletörődünk azok elvesztésébe, akkor holnap elvehetnek tőlünk más területeket is.

A szövetség alahúzza: nem akarják meghatározni a revízióért folytatandó tárgyalások végeredményét, csak azt szeretnék, hogy történjen végre valami, foglalkozzanak a kérdéssel.

G. Németh Éva – Hunhír.info