A magyar kormánynak a magyar érdek a legfontosabb, ezért indít véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról – mondta a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.
2025. március 10. 14:13
Menczer Tamás hangsúlyozta: „problematikus kérdés”, hogy az Európai Bizottság és az Európai Unió vezetői, akiknek a tagokat és a tagok érdekeit kellene képviselniük, egy olyan ország érdekeit nézik, amely nem a közösség tagja. Magyarország számára nem Ukrajna az első, hanem Magyarország – szögezte le. Kiemelte: Ukrajna uniós tagsága súlyos veszélyekkel járna, az agrárpénzek és a kohéziós források „mennének Ukrajnába”. Az elmúlt években „iszonyatos mennyiségű” fegyver érkezett Ukrajnába, amelyeknek egy részéről nem lehet tudni, kinél van, emellett a szervezett bűnözés is súlyos kihívás.
Mindezeken felül plusz befizetést várnak a tagországoktól, így Magyarországtól is – mondta, hozzátéve, hogy jelenleg az asztalon van egy olyan javaslat, amely szerint Magyarországnak évente 200 milliárd forintot kellene még pluszban befizetni. Mindezekből látható, hogy a brüsszeli bürokraták és politikusok, vezetők egyrészt háborúpártiak, másrészt be akarják hozni Ukrajnát az EU-ba – hangoztatta. Menczer Tamás szerint ugyanis „ha bevallanák, hogy tévedtek, ha bevallanák, hogy rossz döntéseket hoztak, akkor vállalniuk kellene a politikai következményeket. Például távozniuk kellene a pozíciójukból, le kellene mondani, és ezt nem akarják, ezért inkább még nagyobb sebességgel mennek a rossz irányba.”
Donald Trump amerikai elnök többet tett egy-másfél hónap alatt a békéért, mint ezek az emberek három év alatt – mondta. A kommunikációs igazgató kiemelte, hogy a magyar emberek döntése a kormányt mindig kötelezte és kötelezi most is. Az Ukrajnáról szóló véleménynyilvánító szavazás ilyen értelemben hasonló a nemzeti konzultációkhoz vagy akár egy népszavazáshoz is a lényegét illetően, ami az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, amikor majd Brüsszelben tárgyal, akkor azt tudja mondani, hogy nemcsak a magyar kormányt, hanem a magyar emberek döntését képviseli. Orbán Viktor kiáll a magyar érdekekért, és ha a magyar emberek ott vannak mögötte, akkor ő ehhez elég erős is – fogalmazott.
Menczer Tamás a Brüsszelből érkező korrupt források felderítéséről azt mondta, hogy „amit látunk, az a nyugati világ legnagyobb korrupciós botránya”, három forrásból fizettek, amerikaiból, brüsszeli forrásból és Soros-forrásból. Amerikában a USAID-en keresztül nagyságrendileg ötvenmilliárd dollárt, mintegy húszezermilliárd forintot szántak „derék demokrata amerikai barátaink arra, hogy a világot befolyásolják, ebből jutott nem kevés Magyarországra is”. Ehhez jönnek a brüsszeli pénzek és Sorosék. „Sorosékkal húsvétig igyekszünk mi magunk is elbánni”, de a Brüsszelből érkező forrásokat is igyekeznek feltárni – mondta. Kijelentette: mindent megtesznek, hogy alaptörvényi és alsóbb törvényi szabályozási szinten is „a guruló dollárok és eurók” útját elzárják, és az ne történhessen meg, hogy külföldi érdekeket képviselve dolgoznak itt magyar emberek a magyarokkal szemben és a magyarok ellen.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
"Az egyenként mintegy 7 millió forintot kereső tiszás európai parlamenti képviselők azért dolgoznak Brüsszelben, hogy a magyarok szegényebbek legyenek, erről most már saját maguk szolgáltattak megdönthetetlen bizonyítékot" - jelentette ki Gulyás Gergely.
Míg a magyarországi szlovákok önként jelentkezhettek, addig a felvidéki magyarokat kijelölték és erőszakkal telepítették ki. Velük az első vasúti szerelvény 1947. április 12-én indult el - jegyezte meg Szili Katalin.
A Római Magyarok Nagyasszonya-kápolna a vatikáni Szent Péter-bazilika altemplomában kialakított magyar kápolna. Létesítését Lékai László érsek kérésére VI. Pál pápa engedélyezte, 1980-ban készült el.