A rekollekció a zsolozsma napközi imaórájának elmondásával kezdődött, majd a megyéspüspök köszöntötte a jelen lévő paptestvéreket, bemutatta az előadót, akinek megköszönte, hogy laikusként beszél a papoknak a saját hitbeli és imaéletéről.
Josip Ivanović a mindennapi imaéletéről tett tanúságot, majd az ima nagy tanítóinak példáját kiemelve azt hangsúlyozta, hogy az ima elsősorban beszélgetés Istennel és a Mesterrel. Ezt követően az imádság különböző formáit és módszereit mutatta be, majd kiemelte, hogy az ember nem születik imádkozónak, hanem nevelés, gyakorlás és Isten kegyelme által válik imádságos emberré. A méltóságteljes, áhítatos és kitartó ima hatása többszörös, az imádkozó saját maga is megtapasztalhatja ezeket lelki békességként, ihletként, sőt gyógyulásként is. Minden bizonnyal egy keresztény hívő, aki kitartóan imádkozik, jobb emberré válik és ezzel pozitív hatással van mind felebarátaira, mind a világra, amelyben él – zárta gondolatait a nyugalmazott dékán.
Az előadást gyümölcsöző tapasztalatcsere követte a személyes imádságról, az imádságban való kitartással járó nehézségekről és örömökről.
A rekollekció második részében a papok a Nepomuki Szent János-székesegyházba mentek át, ahol Tapolcsányi Emánuel plébános kihelyezte az Oltáriszentséget, és a paptestvérek együtt maradtak, imádkozni a csendben.
A találkozó közös ebéddel zárult.
Forrás és fotó: Nagybecskereki Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria