Codex Rotundus – Páratlan kör alakú imakönyv a középkorból

Az alsó-szászországi püspöki székváros dómjának könyvtárában őrzik a díszes kötetet, amely mérete és alakja miatt is egyedi: 266 csaknem teljesen szabályos kör alakú pergamenlapból áll, amelyek könyvbe kötve vaskos kis tömböt alkotnak: 3 centiméter magas, átmérője mindössze 9 centiméter. A hóráskönyv műfajában az egész világon csak egy hasonló kiadvány ismert, egy 13. századi kódex, mely a Francia Nemzeti Könyvtár gyűjteményében található. A hildesheimi Codex Rotundus művészien megformált hármas csatja is különlegességnek számít: minden egyes csat egy gót betű, mely sokat segített a kutatóknak az egykori első tulajdonos beazonosításában.

Fotó: © Dombibliothek Hildesheim

Gazdagon illusztrált kötet, három teljes oldalas miniatúrát is tartalmaz, illetve 30 iniciálét, melyek ószövetségi, Jézus, illetve a szentek életéből való jeleneteket ábrázolnak. A kódex kerek formája a világnak mint Isten teremtésének tökéletességét szimbolizálja. Három művészien megmunkált kapocs tartja össze a 266 pergamenlapot. A kézirat szövegtükrét is stilizált koszorú fonja körül – utalva az Istenhez való imádságra, mely szüntelen, kezdet és vég nélküli.

Fotó: © Dombibliothek Hildesheim

Valószínűnek tartják, hogy a kódex, amelynek keletkezését a 15. század végére teszik, a kor egyik kulturális központjának számító burgundiai udvarhoz kapcsolódott, amely Európa-szerte híres volt könyvkultúrájáról; a kis hóráskönyv feltehetően egy brugge-i műhelyben készülhetett. A fémkapcsokon olvasható kezdőbetűk Clèves-i Adolfra (1425–1492), Ravenstein urára utalhatnak mint első tulajdonosra.

Fotó: © Dombibliothek Hildesheim

A vörös bőrkötésű, arannyal díszített könyvecske a 17. században a Loë vesztfáliai katolikus nemesi család tulajdonába került. A család egyik tagja, Johann Adolf von Loë kanonok volt Hildesheimben, az ő közvetítésével jutott végül a város székesegyházának könyvtári gyűjteményébe, ahol mind a mai napig őrzik.

A könyvtár honlapján is közzétették a Hildesheimi Egyházmegye YouTube-csatornáján látható német nyelvű videót a könyvritkaságról:

*

Kleve városa a mai Németország területén, Észak-Rajna-Vesztfáliában található, közel a holland határhoz. A 11. századtól grófság, majd hercegség fővárosa.

Clèves-i Adolf

Clèves-i Adolf Clèves (Kleve, Kleef) hercegének legifjabb fia volt, anyai ágon III. (Jó) Fülöp burgundi herceg unokaöccse. Fülöp uralkodása alatt érte el a Burgundi Hercegség hatalma csúcsát, udvarában virágoztak a művészetek; támogatta számos flamand művész, köztük Jan van Eyck munkásságát.

Clèves-i Adolf címere

Unokaöccse házasságát is III. Fülöp rendezte el Coimbrai Beatrix infánsnővel. A portugál hercegi család leánygyermeke az alfarrobeirai csata (1449) után kapott menedéket Burgundiában, nagynénje védelme alatt. Két gyermekük született, majd 1453-ban Beatrix elhunyt, és Adolf unokatestvérét, Burgundiai Annát, Jó Fülöp házasságon kívül született leányát vette feleségül. Adolf minden ütközetbe elkísérte az uralkodót; a gaverei csata után ütötték lovaggá. 1475-ben a távol lévő uralkodó helyett kormányzóként irányította az országot. A brüsszeli domonkos templomban nyugszik.

Forrás: Dombibliothek Hildesheim

Fotó: Dombibliothek Hildesheim; Wikimedia Commons

Videó: Bistum Hildesheim/YouTube (Hildesheimi Egyházmegye YouTube-csatornája)

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír