Az Egyesült Államok kész katonai segítséget nyújtani Iraknak az országot elfoglalni akaró iszlamisták ellen, Bagdad pedig egy meg nem nevezett nyugati tisztségviselő szerint félhivatalosan közölte szerdán, hogy elfogad légi támogatást Amerikától.
Barack Obama amerikai elnök kormánya több lehetőséget is mérlegel, köztük azt, hogy pilóta nélküli repülőgépekről hajtanának végre támadásokat az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szélsőséges iszlamista szervezet harcosai ellen, amely egy észak-dél irányú offenzívában megközelítette szerdán Bagdadot - közölte egy szintén meg nem nevezett amerikai tisztségviselő.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa közleményben elítélte, hogy az ILIÁ, amelyet terrorista szervezetnek nevezett, ellenőrzése alá vonta Irak több városát, köztük Moszult, elűzött otthonából több százezer lakost, és meg akarja ingatni a térség biztonságát.
Az iszlamista felkelők megrohamozták a Moszulban található török konzulátust, és foglyul ejtettek negyvennyolc embert, köztük a török konzult, gyermekeit, valamint a diplomáciai képviseleten szolgálatot teljesítő különleges erők tagjait. Foglyuk ejtettek ezenkívül mintegy harminc török teherautósofőrt.
A BT, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és az Egyesült Államok követelte a török foglyok azonnali szabadon bocsátását. Az ENSZ-főtitkár ezenkívül arra a kérte a nemzetközi közösséget, hogy egységesen álljon az iraki központi kormány mögé.
Törökország szerda este tájékoztatta NATO-szövetségeseit a foglyok helyzetéről. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter pedig megfenyegette az iraki lázadókat, hogy országa "szigorúan megtorolja", ha a foglyul ejtett török állampolgároknak baja esik.
Egy lépéssel közelebb az iszlám állam megalapításához
Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges iszlamista csoport kedden bevette Moszult, Irak második legnagyobb városát, és ezzel a váratlan győzelemmel a radikális szervezet és vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi sokkal közelebb került célja - hogy Szíria és Irak területén kalifátust hozzon létre - megvalósításához, mint eddig bármikor.
A szíriai polgárháborúban is aktív ILIÁ a Twitteren közölte, hogy az iraki offenzíva célja "az egész állam elfoglalása és a hitehagyottaktól való megtisztítása".
Azíz Dzsabr, a bagdadi Musztansziríjja Egyetem professzora elmondta: a fegyveres csoport az észak-iraki Ninive, Szaláheddín, Díjala, el-Anbár tartományok, valamint a szíriai Deir-ez-Zór és Rakka régiók bekebelezésével hozna létre saját államot, és ennek kiépítését már korábban megkezdték.
Az iraki el-Anbár tartományban az ILIÁ tavaly december óta tartja ellenőrzése alatt Fallúdzsát, valamint Ramádi egyes részeit, a kormányerők azóta nem tudják visszafoglalni e városokat. Áprilisban a szélsőséges iszlamisták összehangolt támadást indítottak az Irakkal határos szíriai Deir-ez-Zór területén, és folyamatosan harcolnak a szíriai Rakka tartományban a szíriai, ugyancsak iszlamista felkelőcsoportokkal. Rakka városában, amelyet már korábban megkaparintott az ILIÁ, a fegyveresek bevezették az iszlám törvénykezést, és könyörtelenül elbánnak mindenkivel, aki nem engedelmeskedik nekik.
Kedden Uszáma an-Nudzsajfi, az iraki parlament elnöke jelentette be, hogy a kormányerők elvesztették Ninive tartományt és fővárosát, Moszult. Az ILIÁ harcosai folytatják előrenyomulásukat a Ninivével délen szomszédos Szaláheddín felé. A felkelők még aznap este elfoglalták az ugyancsak Ninive tartománnyal szomszédos Kirkuk hat körzetét.
Szerdán több száz iszlamista rohamozta meg Szaláheddín fővárosát, Tikrítet, és az AFP francia hírügynökség rendőrségi forrásai szerint sikerült ellenőrzésük alá vonni a Moszul és Szamarra között fekvő település egészét. Tikrít közelében született Szaddám Huszein néhai szunnita diktátor is, és a város uralma idején fontos hatalmi bázisa volt.
A radikális szunnita csoport sikerei mögött Abu Bakr al-Bagdadi, az ILIÁ parancsnoka áll, akinek fejére tízmillió dolláros vérdíjat tűzött ki az Egyesült Államok. A szervezet harcosai és Bagdadi riválisai a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva egyaránt kiemelték a vezér kiemelkedő képességeit. Azt, ahogy a szervezet erejének növelésére használta a Szíriában uralkodó zűrzavart és az amerikai csapatok fokozatos kivonásával kialakult gyenge központi kormányzatot Irakban.
Könyörtelenül kiiktatta ellenségeit, és nem habozott korábbi szövetségesei ellen vonulni, hogy elérje célját, és megalapíthassa az iszlám államot. Szakértők egyik legsikeresebb húzásának tartják, hogy megnyitotta az európai és amerikai harcosok előtt a szervezet kapuit, akiket a szíriai és iraki csatatéren szerzett tapasztalataikkal felszerelve küldenek vissza hazájukba.
"Bagdadi sejk úgy véli, minden vallásnak megvan a saját állama az iszlámot kivéve, és ezért létre kellene hozni, ki kellene kényszeríteni egyet. Ez ennyire egyszerű" - vélte az ILIÁ egyik Szíriában harcoló tagja.
A dzsihádista honlapok szerint a szervezet vezetője az iraki Szamarra városában született, amelyet szerdán vettek ostrom alá az ILIÁ harcosai. Az ILIÁ-vezér a bagdadi egyetem iszlám tanulmányok szakán szerzett doktori címet, és évekig harcolt az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet különféle csoportjaiban, mielőtt 2010-ben átvette az ILIÁ vezetését.
Amikor megkezdődött a Bassár el-Aszad szíriai elnök elleni "felkelés" a szomszédos közel-keleti országban, Bagdadi odaküldte egyik tanácsadóját, hogy az al-Kaida Szíriában is megvethesse a lábát. A tanácsadó, Abu Mohamed al-Golani, jelenleg az an-Nuszra Front vezetője később megtagadta, hogy egyesítse erőit Bagdadival, ami a két csoport közötti szakadáshoz és véres szíriai belharcokhoz vezetett.
Nem csupán az an-Nuszra Fronttal, hanem az al-Kaida terrorszervezet teljes egészével szakított az ILIÁ, miután az-Zavahri az an-Nuszra Frontot ismerte el az al-Kaida szíriai sejtjének.
Ennél azonban mélyebb törésvonal húzódik az al-Kaida és az ILIÁ között, ugyanis vezetőinek alapvetően különböznek a jövőbeli tervei. Miközben Bagdadi, Oszama bin Laden korábbi al-Kaida vezetőnek tett ígéretéhez híven igyekszik megalapítani a kalifátust és visszahozni az iszlám Mohamed próféta uralkodása alatti dicsőségét, Ajman az-Zavahri jelenlegi al-Kaida-vezér sokak szerint attól tart, hogy a dzsihádisták egy helyre gyűjtése megkönnyítené a Nyugatnak, hogy legyőzze őket.
Ahelyett, hogy Bagdadi engedelmeskedett volna az-Zavahrinak, az ILIÁ-vezér kiterjesztette befolyását Szíriában, és nem kímélte a korábban szövetséges iszlamista csoportokat sem. Az Irakkal határos Deir-ez-Zór tartományban városokat és olajmezőket foglaltak el harcosai, és a rivális felkelők szerint a feketepiacon értékesített olajkészletekből több millió dolláros bevétel folyik be az ILIÁ kasszájába. A Reuters hírügynökség szakértője úgy véli, hogy a legutóbb toborzott iraki újoncokkal és a Moszul bevételekor lefoglalt katonai felszereléssel hatalmas mértékben megnőttek a csoport erőforrásai. Ezzel az ILIÁ katonailag önellátóvá válhat, és hosszú távra biztosíthatja a fegyver- és energiaellátást.
Követői úgy látják, hogy Bagdadi azon harcosok új generációját képviseli, akik bin Laden álmát akarják megvalósítani, vagyis azt, hogy elmozduljanak az "alapról" - az al-Kaida szó arabul alapot jelent - a kalifátus felé. A Reuters hírügynökség kérdésére, hogy mennyire kell komolyan venni Bagdadit, egyik támogatója így válaszolt: "Ha tiéd lenne hadserege, eltökéltsége és hite, a világnak félnie kellene tőled."
(MTI nyomán)