Izsák Balázs SZNT-elnök szerdán egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra azt a nyílt levelet, amelyben állásfoglalásra kéri a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki tisztségét is betöltő Kelemen Hunort a román kormány álláspontjával kapcsolatban.

A kormány azt közölte az SZNT-vel: semmi nem írja elő számára a székelyföldi területi autonómia biztosítását.

Az SZNT elnöke a sajtótájékoztató után az MTI-nek elmondta: a közvéleménynek tudnia kell, hogy az RMDSZ - amely elvileg az erdélyi magyar nemzeti közösséget is képviseli, de a román kormányban is részt vesz - hol áll az autonómiavitában, és mit kíván tenni az autonómia ügyében.

Izsák Balázs fontosnak tartotta a román kormány válaszát, mert - mint elmondta - abban először szerepeltek érvek a székelyföldi autonómiaigénnyel szemben. Hozzátette, az érvekkel szemben ellenérveket lehet felhozni, és ez lehetőséget teremt a félelmek lebontására.

"Amíg a válasz csak a 'nem' tagadószó volt, addig nem lehetett vitatkozni" - magyarázta az SZNT elnöke.

A nyílt levélben Izsák Balázs kérdéseket intézett Kelemen Hunorhoz. Többek között azt kérdezte: a kormány illetékese egyeztette-e az RMDSZ vezetőivel az SZNT-nek adott választ? Rá tudja-e venni koalíciós partnerét az RMDSZ, hogy az vessen véget a székely jelképek üldözésének? Igényli-e az RMDSZ a világ demokratikus államainak támogatását, vagy elég erős ahhoz, hogy a román kormány tagjaként kivívja az erdélyi magyarok jogait, Székelyföld területi autonómiáját is beleértve?

Izsák Balázs elutasította a román kormány álláspontját, amely szerint az Európa Tanács 1993-ban elfogadott 1201-es ajánlásának - amely többek között a területi autonómiát is a kisebbségek védelmét szolgáló megoldásként ajánlja - nincsen jogi ereje. Kijelentette: Románia az Európa Tanácsba való felvételekor kötelezettséget vállalt az 1201-es ajánlás teljesítésére.

A román kormány az SZNT márciusi petíciójára adott válaszában közölte: "Romániára nem hárul semmilyen nemzetközi egyezményből származó kötelezettség, amely szerint etnikai alapú területi autonómiát vagy bármilyen kollektív jogot kellene biztosítania a kisebbségeknek. A nemzetközi jog csupán a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogait szentesíti, amelyeket másokkal együtt is lehet gyakorolni."

(MTI)