Az Anyanyelvápolók Szövetsége idén – Délvidék és Felvidék után – Kárpátalján szervezte meg a Magyar Nyelv Hetét. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) társszervezésében zajló programsorozatnak Nagydobrony, Munkács és Beregszász ad otthont. A helyi szervezők az alkalom mottójául Vári Fábián László Kossuth-díjas költőnk sorait választották: „Csak őrizz meg bennünket, édes, édes anyanyelv”.
„Nyelvünkben élünk, és a nyelv él mibennünk”, hangsúlyozta az immáron 58. alkalommal megszervezett Magyar Nyelv Hetének ünnepélyes megnyitóján a nagyszabású eseménynek otthont adó Nagydobronyi Líceum igazgatója. „Addig maradunk meg magyarnak a Kárpát-medencében, Kárpátalján, amíg őrizzük nyelvünket, kultúránkat, identitásunkat, hagyományainkat. Eleink egy csodálatos nyelvet hagytak ránk, s nekünk szent feladatunk ezt megőrizni és továbbadni” – fogalmazott Katona-Mironova Berta, akinek többévtizedes áldozatos munkáját tavaly az anyanyelv ápolásáért járó legrangosabb kitüntetéssel, a Kazinczy-díjjal ismerték el.
Az, hogy az Anyanyelvápolók Szövetsége Kárpátalján rendezi meg a Magyar Nyelv Hetét, ösztönzőleg hat a kárpátaljai magyarságra. Erőt adnak az ittenieknek ahhoz, hogy kitartsanak anyanyelvük mellett, akkor is, ha az egyre nehezebb, fogalmazott Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke. Az anyanyelvünk a gyökereinket is jelentik, ha azt elvágják, vagy kiszárad, akkor nem lesz mibe kapaszkodnunk. S akik itt maradtunk, azok itt szeretnének élni, itt szeretnének továbbra is egy szeretett anyaföldbe kapaszkodva kiteljesedni és boldogulni, hisz – ahogy a nagyberegi születésű Füzesi Magda József Attila-díjas költőnk írja –: „itt van jussom borban, búzában”. Ehhez ad nekünk erősítést, lehetőséget és ihletet az anyanyelv hete programsorozat is, mondta Orosz Ildikó.
Kovács Zsuzsa, az Anyanyelvápolók Szövetségének irodavezetője – aki Juhász Judit elnökasszonynak a kárpátaljai magyarsághoz levélben küldött üzenetét is tolmácsolta –beszámolt róla, hogy eleinte csak Magyarországon szervezték meg programjaikat, ám amikor az immáron 35 éves Anyanyelvápolók Szövetsége a nemzetben gondolkodást úgy tűzhette zászlajára, hogy nemcsak az anyaországba várják a szervezőket, felkészítő pedagógusokat, diákokat, hanem ők maguk is „kilépnek” és erősítik az elcsatolt részeken élő magyarságot anyanyelvük megtartásában, akkor egy nagyon egészséges folyamat indult el. Most pedig Kárpátalján van a legaktuálisabb helyen ez a program, mondta.
A köszöntéseket követően a helyi középiskola és művészeti iskola fiataljai igencsak lélekemelő irodalmi-zenés-táncos műsorral örvendeztették meg a résztvevőket. „Őrizz meg bennünket, édes anyanyelvünk” – nem véletlen a címválasztás, hiszen nyelvünk nemcsak egy kommunikációs eszköz, hanem nemzeti identitásunk, hagyományaink és értékeink kifejezője is. Nyelvünk megőrzése és ápolása nemcsak felelősségünk, hanem a jövő generációk iránti kötelességünk is – vélik a forgatókönyv összeállítói, Katona-Mironova Berta és Uszkai Valéria magyartanárok. Akik elsősorban kárpátaljai költők verseiből válogattak, hisz azok fejezik ki leginkább ennek a nemzetrésznek az érzéseit. De többek között Wass Albert máig ható intése is elhangzott: „Nem nyelv teszi az embert, hanem az ember lelke emeli naggyá a nyelvet, vagy taszítja útszéli árokba, a használat erkölcsi mércéje szerint”, meg Reményik Sándor figyelmeztetése: „A nyelv ma néktek végső menedéktek”. Mindezt a Nagydobronyi Művészeti Iskola növendékeinek csodálatos énekei – Molnár Annamária vezetésével –, és Torma István koreográfus, szakkörvezető felkészítésével az iskola hagyományőrzőinek táncai színesítették.
A nagyszerű, lélekből fakadó előadást Szántó Edit, az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének elnöke köszönte meg, arra biztatva a tehetséges fiatalokat, hogy továbbra is őrizzék anyanyelvüket, hagyományaikat, s maradjanak meg szülőföldjükön, hisz ők jelentik a jövőt.
A program a továbbiakban konferenciával folytatódott. Török Annamária Kazinczy-díjas rádióbemondó, a Médiaakadémia Montágh Testületének beszédtanára „Személyiségünk megjelenése a beszédünkben” címmel tartott hasznos tanácsokkal bőven megtűzdelt előadást, majd a kárpátaljai magyar nyelvhasználat sajátosságairól értekezett Györke Magdolna, az Ungvári Nemzeti Egyetem nyugalmazott tanára, a filológiai tudományok kandidátusa, Varga Sándor, a líceum magyartanára, helytörténész pedig Fénnyel rajzolt sorsok címmel „mesélő” fényképek alapján adott képet a település 20. századi történéseiről.
A vendégek az ebédet követően Nagydobrony nevezetességeivel ismerkedtek.
Kovács Erzsébet
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
