Európa a leggyorsabban melegedő kontinens
2024. április 22. 10:30

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, hőmérséklete a globális átlagnál csaknem kétszer gyorsabban emelkedik – állapította meg a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) hétfőn kiadott közös jelentésében, egyúttal felhívva a figyelmet a felmelegedés súlyos egészségügyi és gazdasági következményeire.

A legutóbbi ötéves átlagok alapján az európai hőmérséklet jelenleg 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, miközben ez az érték globálisan 1,3 Celsius-fokkal magasabb. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény országai az iparosodás előtti korszakhoz képest a globális felmelegedés 1,5 Celsius-foknál való megállítását tűzték ki célul. A WMO és a Copernicus jelentése az üvegházhatású gázok kibocsátásában látta a tavalyi rendkívüli hőség fő okát, és megjegyezték, hogy emellett az El Nino időjárási jelenség is szerepet játszott benne.

A két szervezet arra figyelmeztetett, hogy a világ nem tesz eleget a globális felmelegedés következményei ellen. A klímaváltozás Európára gyakorolt hatását vizsgáló jelentés idén kiemelten foglalkozott a hőhullámok emberi egészséget érintő hatásával, és megállapította, hogy Európa-szerte nőtt az extrém időjárással közvetlenül kapcsolatba hozható halálozások száma: tavaly több mint 150 halálos áldozata volt a viharoknak, áradásoknak és erdőtüzeknek. A szélsőséges hőség különösen a szabadban dolgozók, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben és cukorbetegségben szenvedők számára jelent egészségi kockázatot. A jelentés szerint a hőség okozta halálesetek száma az elmúlt 20 évben mintegy 30 százalékkal nőtt Európában.

A szélsőséges időjárás hőhullámokkal, erdőtüzekkel, aszályokkal és árvizekkel járt. Emellett a felmelegedés és a szokatlanul kevés hó miatt Európa-szerte tovább fogytak a gleccserek, az Alpokban az utolsó két évben a megmaradt gleccserjég mintegy 10 százaléka olvadt el. A jelentés egyes kivételekre is kitért: Skandináviában és Izlandon például az átlagosnál alacsonyabb volt a hőmérséklet. Az időjárással és klímaváltozással kapcsolatba hozható gazdasági veszteségek 2023-ban a becslések szerint meghaladták a 13,4 milliárd eurót (5276 milliárd forintot). Celeste Saulo, a WMO főtitkára a klímaválságot nevezte „nemzedékünk legnagyobb kihívásának”, és hangsúlyozta: „ Az éghajlatváltozás elleni küzdelem költségei magasnak tűnhetnek, de a tétlenség ára sokkal magasabb”.

A tavalyi hőhullámok a tengerek vizét is szokatlanul erősen felmelegítették, az európai tengerek felszíni hőmérséklete a feljegyzések kezdete óta a legmagasabb volt 2023-ban. A csapadék mennyisége Európában az átlagosnál hét százalékkal volt magasabb. A kontinens folyóinak harmadán vonult le magas áradás, és 16 százalékán volt súlyos árvíz. A Loire, a Rajna és a Duna vízgyűjtőterületén az októbertől decemberig tartó viharos időszakban rekordközeli vagy rekordmagas vízhozamokat mértek. Az áradások Európa-szerte mintegy 1,6 millió ember életét érintették. A tavalyi erdőtüzek következtében a London, Párizs és Berlin együttes nagyságának megfelelő terület égett le – számolt be róla a jelentés, kiemelve, hogy Görögországban pusztított az eddigi legnagyobb európai tűzvész, mintegy 958 négyzetkilométeren.

„Európában 2023-ban sok rekord született: rekordszámú európait érintettek a hőhullámok, rekordmagas volt az óceánok hőmérséklete és rekordot állított fel a gleccserek olvadása is” – sorolta Samantha Burgess, a Copernicus igazgatóhelyettese. Hozzátette: „Tudjuk, hogy az ezekhez hasonló extrém események valószínűleg gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a klímaváltozás miatt”. A klímaváltozás európai helyzetéről szóló jelentésben a két szervezet arra is rámutatott, hogy Európának az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére célzott stratégiákat kell kidolgoznia, hogy gyorsabban térjen át a megújuló erőforrásokra. A kontinensen tavaly a villamos energia 43 százaléka származott megújuló forrásokból, míg az előző évben még csak 36 százaléka. Több energiát állítottak elő Európában a megújuló energiaforrásokból, mint fosszilis energiahordozókból – írták a jelentésben.

MTI
Címkék:
  • Magyar győzelem a hazai futballban
    Íme, itt van a lehetőség a lengyel-svéd edző előtt. Jusson be a Konferencia-liga csoportkörébe, és vigye csapatát az egyenes kieséses szakaszban tovább. Már a jövő tavasszal telt ház lesz a Sóstói Stadionban, még Diósgyőrből is érkeznek nézők. Ezért kapja hatalmas fizetését a lengyel-svéd edző.
  • Nobel-díjas írók nevetségessé tétele
    „A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
  • Ágyúzás alatt a magyar szuverenitás
    A tiltott külföldi kampánytámogatás mögött olyan hálózatszerű struktúra működik, amelynek saját, egész Közép-Európára kiterjedő politikai és üzleti érdekei vannak. Ahol ezeket az érdekeket hatékonyan tudják érvényesíteni, azokat az országokat jó szövetségesnek tartják, ahol azonban az érdekeikkel ütköző vezetés van, ott politikai változást akarnak elérni.
  • Mária Út
    „Célunk, hogy a zarándokút legyen része az európai kultúrának, legyen része azoknak az útvonalaknak, amelyeket Európában jegyeznek" - hangoztatta Rétvári Bence.
  • A Puskás Arénában lesz a 2026-os BL-döntő
    Magyarország története során először adhat otthont a klubfutball legrangosabb mérkőzésének, amelyre eddig 15 ország 28 városának 32 stadionjában került sor. A 2019-ben átadott Puskás Arénában ez lesz a harmadik európai kupadöntő a 2020-as Szuperkupáért kiírt mérkőzés és az Európa-liga tavalyi fináléja után.
MTI Hírfelhasználó