Lopare környéke, a boszniai Tuzlától északnyugatra, az első becslések szerint másfél millió tonna lítiumkarbonáton, 94 millió tonna magnézium-szulfáton és 17 millió tonna bóron nyugszik.

Önmagában a lítium becsült értéke eléri a tízmilliárd eurót, közel négyezer milliárd forintot.

Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője arra számított, hogy a térség meggazdagodik. Ehelyett a helyiek – ökológiai katasztrófától tartva – fellázadtak, és keményen tiltakoznak egy bánya esetleges megnyitása ellen.

Az ásványokat az elektromos autók, a szélturbinák és elektronikai alkatrészek gyártásában hasznosíthatnák. Ritka áldást jelentenek egy olyan ország számára, amelynek gazdasága a kilencvenes évek pusztító balkáni háborúi után szinte még mindig stagnál.

„Fejlődési lehetőség, amit nem szabad elszalasztani” – ezt mondta a loparei lelőhelyről Dodik. A helyi hatóságok ezzel szemben óva intenek a környezetre potenciálisan veszélyes külszíni fejtéstől.

Az önkormányzat a projekt ellen szavazott. „A lakosság 90 százaléka ellenzi a terveket” – érvelt a polgármester.

– Az emberek attól tartanak, hogy mérgező anyagok szivárognak a levegőbe. Az álláspontunk egyértelmű: nem akarunk ilyen bányát – indokolta a döntést Rado Savic.

A környezetvédők arra figyelmeztettek, hogy ilyen bányák megnyitása után a világon mindenhol előbb-utóbb szennyezetté vált a környéken a víz és a levegő.

A szomszédos Szerbiában három éve autópályát zárt le egy ottani lítiumbánya megnyitása ellen tüntetők hatalmas tömege. A loznicai lelőhelyen egy brit–ausztrál konzorcium, a Rio Tinto tervezett külszíni fejtést, természetvédelemre hivatkozva azonban a demonstrálók elűzték a céget. A kormány visszakozni készült, a Rio Tinto nem kapott működési engedélyt.

Az ottani lítiumlelőhely azonosításakor derült ki egyébként, hogy az ásvány átnyúlik Boszniának azon részére, amely ma a Szerb Köztársaság fennhatósága alá tartozik.

A kitermelés jogát a svájci Arcore szerezte meg, amely abban bízott, hogy 2027-ben megkezdheti a tényleges fejtést.

– Ez rendkívül értékes nyersanyagmennyiség az Európai Unió ellátási lánca számára – érvelt a bányavállalat boszniai kirendeltségének igazgatója.

Vladimir Rudic pánikkeltéssel vádolta meg a loparei projekt ellenzőit, és azt ígérte, hogy „a munkakörülményeket teljesen ellenőrizni fogják”.

A svájci cég szerint a boszniai bánya évi 1,1 milliárd eurós bevételt generálna, miközben ezer helyi alkalmazottat foglalkoztatna, és több mint háromezer közvetett munkahelyet teremtene.

A tervek alapján Loperéből 2032-ig évi tízezer tonna lítium-karbonátot exportálnának, ami szakértői becslések alapján 150-200 ezer újratölthető akkumulátor gyártásához elegendő mennyiség.

A loparei lelőhely lítiumtartalma ugyan alacsony, viszont a magnézium és a bór jelenléte szavatolja a bánya stabil működtetését – ígérte az arcore helyi képviselője.

A svájci cég ötvenéves koncesszióra számít, ehhez azonban meg kell szereznie a bosznia-hercegovinai hatóságok jóváhagyását. Ennek előfeltétele a környezeti hatástanulmány, valamint a helyi lakosság egyetértése.

Minden jel szerint ennek elenyésző a valószínűsége.

„A várost porréteg borítja majd, a talajvízre gyakorolt befolyásról nem is beszélve” – idézte az AFP Jovan Jovic gyógyszerészt.

Egy 63 éves szerb háborús veterán egyenesen azzal fenyegetőzött, hogy „fegyverrel védi meg” országát a bányászattól.

– De ha Kuvait lesz belőlünk, akkor semmi kifogásom – adta meg magát Milivoje Tesic.

(Index)