A negyvennyolcas szabadságharcból a mai napig erőt merítünk - HÍRFOLYAM
Az előző évekhez hasonlóan ezúttal is folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be Felvidék különböző településein zajló 1848-49-es megemlékezésekről.
Rengetegen összegyűltek a Vámbéry téren található turul szobornál tartott megemlékezésen. Az esemény Forró Krisztián, a Magyar Szövetség országos elnökének, és köztársaságielnök-jelölt ünnepi köszöntőjével kezdődött, majd beszédet mondott Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszter-helyettese.
Somorján a Pipagyújtó emlékhelyen emlékeztek meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. Az esemény házigazdája Brunczlík Viktor, fő szónoka pedig Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos volt.
A komáromi megemlékezés-sorozat pénteken fél öttől a katolikus temetőben, a ´48-as komáromi hősök felújított emlékművénél folytatódott, majd Klapka György szobránál megtartott ünnepi megemlékezéssel zárult.
A nagymegyeri református temetőben található Nagy Rátz József síremlékénél emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulójára.
Rozsnyó és környékének magyarsága hagyományosan a város főterén található Petőfi-emléktáblánál, majd a bányászati múzeum árnyékában álló Kossuth-szobornál emlékezett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulóján.
Tóth Lucia, a Csemadok Rozsnyói Területi Választmányának elnöke a magyar történelem legbátrabb napjának nevezte 1848. március 15-ét. Mint mondta, a magyarságnak választania kellett, hogy milyen jövőt akar, a nemzet pedig felemelte a hangját. Ezek a hősök olyan tettet hajtottak végre, amire mindenki büszke lehet, hangsúlyozta.
– fogalmazott Tóth Lucia.
A Petőfi Sándor rozsnyói látogatásának emléket állító tábla megkoszorúzását követően a megemlékezők átvonultak Kossuth Lajos szobrához, ahol Köteles László, a Csemadok általános alelnöke mondott ünnepi beszédet. Felidézte, éppen húsz évvel ezelőtt történt, hogy itt, Rozsnyón immár harmadszor állt talpra az 1848–49-es magyar forradalmat és szabadságharcot jelképező Kossuth-szobor. Hozzátette, a szobor sorsa – a rosszindulatú, idegen fegyveresek által történő megrongálásai, ledöntései, majd hányattatott sorsa, mondhatni bujkálásai, illetve az ezt követő ünnepélyes talpra állításai – hűen jelképezi a rozsnyói és a felvidéki magyarság sorsát.
Rámutatott, az elmúlt száz évben a felvidéki magyarság sokszor nem ünnepelhette meg március 15-ét. Mint mondta, csak a ’89-es rendszerváltás hozta meg ennek a napnak a szabadságát, de nem a társadalmi méltóságát, hiszen Szlovákiában március 15. még mindig csak egy megtűrt ünnep.
„A mai nap az egész világon kegyelettel emlékezünk erre, a történelem viharaival többszörösen megpróbált nemzedékre, akik emberi és hazafiúi kiállásban napjainkig példát mutatnak a mindenkori utódoknak és emléket állítanak a mindannyiunk jogaiért vívott fegyveres küzdelemnek. Szükségünk van az ilyen megemlékezésekre, hogy egymást erősítve hitet és bátorságot merítsünk, egyben reményt és jövőképet adjunk a gyermekeinknek. Megismerni múltunkat, szembenézni századokkal nem csupán a történészek, főleg nem a politikusok feladata, de kötelessége mindenkinek, aki felelősséget érez népéért, szülőföldjéért” – fogalmazott Köteles László.
A koszorúzást követően a városi hivatalban tartottak kultúrműsorral és táncházzal egybekötött megemlékezést a Borostyán Néptáncműhely szervezésében.
Szencen idén a Kisfaludy síroknál emlékeztek meg a magyar szabadságharc és forradalom 176. évfordulójáról. Az ünnepi megemlékezés egy szavalattal kezdődött, Wass Albert: Fohász a hazáért című versét Szabó Jolán előadásában hallhatták a megemlékezés résztvevői.
Ezt követően került sor az ünnepi beszédre, az ünnepi szónok Neszméri Tünde Pozsony megyei és önkormányzati képviselő volt. Március 15-én a világ magyarsága történelmünk dicső múltjára emlékezik, amikor a világ a magyarországi eseményekre figyelt.
– mondta Neszméri Tünde, majd a történelmi esemény előzményeire is kitért, többek Kossuth Lajos híres alsóházi beszédére is, amely során a politikus összefoglalta a polgári átalakulás és az ország működőképes önkormányzatának alapkövetelményeit.
„Beszédében arra is kitért, a polgári átalakulásra és fejlődésre csak akkor van lehetőség, ha „végrehajtásukkal minden idegen avatkozástól független nemzeti kormány leszen megbízva, mely a többség alkotmányos elvének legyen felelős kifolyása.” Kossuth javaslatát az alsótábla támogatta” – fogalmazott az ünnepi szónok, hozzátéve a törvényjavaslatok elfogadásához az is hozzájárult, hogy Bécsben és más városokban is forradalmi hangulat uralkodott. „Az ekkor elért eredményeket már nem tudták semmissé tenni, így annak ellenére, hogy a szabadságharcot leverték, a forradalmat pozitívan kell értékelnünk, hiszen vívmányai meghozták az eredményeket” – mondta.
Az 1848-as forradalom példája, eredményei mélyen bevésődtek a magyarság lelkébe.
– mondta hozzátéve, ma már mindezért nem kell fegyvert fognunk, de az erőnket most is meg kell mutatnunk.
„10 évvel ezelőtt Bárdos Gyula volt az első magyar nemzetiségű köztársaságielnök-jelölt, a Csemadok elnöke történelmi lépést tett, elsőként vállalt magyarként államfőjelöltséget Szlovákiában. Mindezt azért, hogy megmutassa: nekünk is jogunk van ebben az országban megmérettetni magunkat. 2024-ben ismét van egy jelölt, Forró Krisztián, aki úgy döntött, erre a forradalmi útra lép, és megmutatja, mi is méltók vagyunk arra, hogy jelöltet állítsunk az egyik legfőbb közjogi méltóság posztjára. Teszi mindezt közösségünk érdekében” – mondta Neszméri Tünde, hozzátéve, nemzetünk imája így kezdődnek: Isten, áldd meg a magyart! Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel – ma csak egy ellenségünk van, a közöny, próbáljuk meg közösen leküzdeni, és mutassuk meg, hogy 176 évvel a forradalom kitörése után is össze tudunk fogni közösségünk jövőjének érdekében.
A rimaszombati megemlékezésen Berényi József, a Magyar Szövetség elnökségi tagja, a párt európai parlamenti listavezetője tette tiszteletét, aki hangsúlyozta, a forradalom és szabadságharc kirobbanása során megfogalmazott 12 pont némelyike még napjainkban is aktuális.
Szili Katalin: „Kívánjuk, hogy a mai rendkívül felbolydult, konfliktusokkal teli világban a békét a szomszédunkban, a Közel-Keleten, s mindenütt a világban, hogy a családok nyugalomban és biztonságban élhessenek, gyarapodhassanak"!
A Medikus-kertben található Petőfi-szobornál emlékeztek meg a jelenlévők a szabadságharc és a forradalom 176. évfordulójára.
Galántán március idusának előestéjén Felvidéki Gálával emlékeztek a magyar forradalomra. Az est során felolvasták Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét. Az eseményen részt vett Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke, aki a közelgő köztársasági elnöki választások jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Szőgyénben a Szőgyén Öröksége Társulás szervezésében tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra hagyományosan a Csongrády Lajos Alapiskola udvarán, Görgei Artúr tábornok szobránál emlékeznek.
Kivonultak az iskolások és az iskolába készülő óvodások, ez utóbbiak nemzeti viseletet öltöttek.
Farkas Zsolt helyi plébános, tanár, iskolaesperes imát mondott az elesett hősökét.
„Akikért mos imádkozunk, nem kímélték önmagukat, sőt életüket áldozták azért a földért, melyet a Gondviselés jelölt ki számunkra, hogy ez legyen a mi hazánk. Tekints rájuk kegyes szemeddel Üdvözítőnk!”
Az ünnepség szónoka Fehér István nyugalmazott tanár volt. Beszédéből idézünk:
– fejtette ki a szónok.
Végszóként hozzáfűzte, véleménye szerint a magyar pedagógustársadalom köteles a magyar nemzettudat erősítésére összpontosítani, legyen történelem, magyar, szlovák, matematika vagy testnevelés szakos. Az elszakított magyar iskolák magyar pedagógusai egyszerűen nem tehetnek másként, hiszen magyar gyermek nélkül nincs magyar jövő.
Őrt álltak a 9. Vörössipkás Zászlóalj Felvidéki Hagyományőrzői és a 32.sz.Szent Mihály cserkészcsapat. Közreműködtek a Csongrády Lajos Alapiskola tanulói, Fűri Lóránt, a Szőgyéni Dalkör.
A mai napon még a magyar nemzethez kapcsolódó keresztúti ájtatosságra kerül sor a szőgyéni Nagyboldogasszony-templomban Farkas Zsolt atya vezetésével Magyar Kálvária címen, 16.30 órai kezdettel, a szentmise előtt.
Péntek délelőtt a Klapka- és Petőfi-szobornál többségében óvodások, alap- és középiskolások részvételével vette kezdetét az 1848-49-es ünnepségsorozat. A megemlékezések 16:30-tól a komáromi katolikus temetőben folytatódnak, majd 17 órától Klapka György szobránál a Csemadok Komáromi Területi Választmánya és Városi Szervezete ünnepi megemlékezésével zárulnak.
A nagymácsédi általános iskolában a diákok körében Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke koszorúzott. Az ünnepségen Zupkó Tamás, a Magyar Szövetség galántai járási elnöke is tiszteletét tette.
A XXXVIII. Balassi Bálint Kulturális Napok keretein belül Párkányban már március idusa előestéjén megemlékeztek az 1848-49-es eseményekre. A kopjafánál tartott koszorúzást követően a Városi Művelődési Központban emlékműsorra került sor, mely iránt óriási érdeklődés mutatkozott.
