A bíróság a politikus által 2005-ben felügyelt M3 Kht.-nél feltárt pénzügyi szabálytalanságok, a közmunkaprogramban fellelt törvénytelenségek megoldásának kezelésében találta bűnösnek az egykori alelnököt.

Az ügy előzménye, hogy az M3-as Kht.-nál pénzügyi szabálytalanságok merültek fel, és a közgyűlés akkori szocialista elnöke, Juhászné Lévai Katalin megbízta Tóth Józsefet, hogy vizsgálja ki az ügyet. Az alelnök 2005 februárjában két értekezletet hívott össze, amelyeken részt vett B. Péter, a cég projektvezetője és P. Barnabás, a kht. ügyintéző titkára, aki helyettesítette az ügyvezetőt, amikor betegállományban volt. Tóth József mindkét alkalommal rosszallását fejezte ki a szabálytalanságok, a jogosulatlan kifizetések miatt, de többször jelezte, hogy az elhangzottakat szűk körben szeretné tartani, és a botrány elkerülése érdekében semmilyen eljárást nem kezdeményez.

Tóth József az értekezleten tudta meg, hogy B. Péter és P. Barnabás az ismeretlen okból keletkezett hiányt miként próbálta eltüntetni. A következő értekezleten pedig megbeszélte velük a törvényesség látszatának érdekében felvetett megoldási javaslatokat. A megbeszélésekről P. Barnabás hangfelvételt készített, és másnap ennek másolatával, valamint okirati bizonyítékokkal feljelentést tett.

A feljelentés nyomán P. Barnabást és B. Pétert 2010-ben, illetve 2012-ben jogerősen elítélték ugyanezen ügy miatt sikkasztás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt. Mindketten pénzbüntetést kaptak.

A Debreceni Járásbíróság pénteki ítélete szerint egyértelmű, hogy Tóth József hivatalos személyként járt el, mint ahogyan az is, hogy a kht.-nál felmerült pénzügyi szabálytalanságok feltárására szóban megbízást kapott a közgyűlés elnökétől. Szilágyi Ágnes bíró indoklásában kitért arra is: Tóth József tudta, hogy bűncselekmény történt, mégsem tett feljelentést, sőt kifejezetten a bűncselekményekről az elnököt sem tájékoztatta. Azzal pedig, hogy utasítást adott a pénzügyi szabálytalanságok megoldására, a büntetőeljárás meghiúsítására törekedett. A bíróság kitért arra is, hogy a tanúvallomásokból leszűrhető: az akkori közgyűlési elnököt autokrata vezetési stílus jellemezte, így kizárt, hogy Tóth József elnöki utasítás nélkül vizsgálódott volna.

A megbeszélésen titokban készült hangfelvétellel kapcsolatban a bíró elmondta: a felvétel bizonyítékként törvényesen használható fel, manipulációra utaló nyomokat pedig a szakértő nem talált.

Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője fellebbezett ellene. Tóth József az ítéletet felháborítónak és elfogadhatatlannak, ügyvédje, Helmeczy László a tényállást tévesnek és iratellenesnek nevezte.

(MTI)