Sosem sikerült megismételni az első keresztes hadjáratok átütő sikereit
2024. február 2. 09:05 Múlt-kor
Ünnepelt győzelmeik és izzó vallási fanatizmusuk dacára a keresztény harcosok középkori kísérletei a Szentföld visszahódítására a muszlimoktól végső soron kudarcra voltak ítélve.
Korábban
Egy álom halála
1291. május 18-án, egy pénteki napon, az ostromló mamlúk seregek rohamra indultak Akko városa ellen. A Palesztina északi részén álló, jól erődített kikötő már több mint egy hónapja ostromzár alatt volt: muszlim harcosok tízezrei fogták körbe, akiknek ostromgépei mázsás köveket szórtak Akko falaira és lakosaira.
Ezen az utolsó hajnalon harci dobok mennydörgő hangja töltötte be a levegőt, ahogy az ostromlók megrohanták a falakat, íjászaik nyilai pedig „oly sűrű felhőben szálltak, mintha a mennyek esői hullottak volna ránk”, számolt be egy keresztény szemtanú. Rohamuk elsöprő lendületében a muszlimok betörtek két kaput, és benyomultak a városba.
A templomos lovagok utolsó leheletéig harcoló nagymesterét halálosan megsebesítette egy oldalába döfő lándzsa, társa, az ispotályosok nagymesterét pedig két válla között érte egy kopjadöfés, és súlyosan sebesülve vitték le a falakról. A védőket hamarosan legyűrték, és megkezdődött Akko kifosztása. Egy keresztény így írta le az eseményeket: „Rettenetes nap volt az. A [város egyszerű népe] futva menekült az utcákon, gyermekeikkel karjukban, kétségbeesetten zokogva, a hajósoknak könyörögve, hogy mentsék meg őket a haláltól.” Százakat értek utol és öltek halomra.
Akko bukása volt az utolsó, végzetes csapás a Közel-Keleten több mint két évszázadon át fennálló nyugati keresztény birtokok, a keresztes államok számára. Néhány hónapon belül utolsó palesztinai őrhelyeiket is elhagyták. A muszlimokat, épp ellenkezőleg, megerősítette hitükben Akko bevétele, és megpecsételte győzelmüket a Szentföldön. A csodás esemény fölött elmélkedve egy korabeli muzulmán így írt: „E hódítások nyomán egész Palesztina immár muszlim kézen van, megtisztulva a frankoktól [nyugati keresztényektől], akik egykor Egyiptom meghódításával, Damaszkusz és más városok leigázásával fenyegettek. Dicsőség legyen Istennek!” A keresztes háborúk kora a muszlimok egyértelmű győzelmével zárult.
A második keresztes hadjárat eseményei: az akkói tanácskozás, illetve Damaszkusz ezt követő ostroma
Pedig az időszak egy csodálatosnak tűnő keresztény győzelemmel kezdődött: Jeruzsálem bevételével az első keresztes hadjáratban. II. Orbán pápa felhívására európai harcosok ezrei keltek útra az ismert világ túlfelére, hogy visszavegyék a Szent Várost annak muszlim meghódítóitól. Az útnak induló keresztesek mintegy 90 százaléka meghalt vagy dezertált, de a megmaradtak 1099. július 15-én benyomultak Jeruzsálembe, legyilkolva a muszlim lakosság nagy részét. A következő években a nyugatiak négy keresztes államot alapítottak, köztük a Jeruzsálemi Királyságot.
A 12. század első évtizedeiben ezek az államok tovább terjeszkedtek, míg végül felölelték a mai Izraeltől és Jordániától Szírián és Libanonon át Törökországig terjedő területeket. A kortársak összefoglalóan (franciául) Outremerként, „a tengeren túli földként” emlegették őket. A muszlim ellenállás azonban hamarosan ellentámadásba fordult, nyomás alá helyezve a nyugati kereszténység elszigetelt képviselőit, és a Szentföld védelmére további keresztes háborúk indultak. Nyolc nagy és több tucat kisebb hadjáratban keresztények százezrei harcoltak a törékeny keleti hídfők fennmaradásáért, köztük például I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király a harmadik hadjárat során, ahol Szaladin szultán volt az ellenfele.
Oroszlánszívű Richárd, Szaladin szultán nagy ellenfele
Az első keresztes hadjárat megdöbbentő győzelmeit azonban soha nem sikerült megismételni, és a keresztes államok kiterjedése és ereje is fokozatosan zsugorodott az 1291-es, drámai körülmények közötti széthullásig. Mi volt tehát az iszlám sikerének kulcsa a Szentföldért folytatott elhúzódó konfliktusban?
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor 09:50
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója 09:05
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak tegnap
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer tegnap
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 2024.05.10.
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 2024.05.10.