Választunk, vagy csak szavazunk, és milyen alternatívát kínálunk Európának? – megjelent a MAGYAR7 5. száma
Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
Január végén járunk, de Szlovákiában olyan a politikai légkör, mintha tavaly ősz lenne, a parlamenti választások előtt, írja lapunk főmunkatársa a Választani tessék, ne tüntetni! című vezércikkében. Tiltakoznak az emberek, le akarja váltani a kulturális minisztert, el akarják zavarni a belügy- és a környezetvédelmi minisztert, törvénykezni akarnak… A megoldás kulcsa tavaly ősszel az emberek kezében volt, választhattak. Ezt választották, ez a demokrácia, akár tetszik, akár nem, olyan kormány alakult, amilyet az emberek többsége óhajtott. Szóval, sokkal felelősségteljesebben kell választani, a magyaroknak is, és a demokrácia szabályait is illik elfogadni.
Az elmúlt héten amerikai hadihajót láttak a Tajvani-szorosban. Kína szerint az USA visszaél a nemzetközi joggal, Washington szerint azonban semmi különös nem történt, lépései összhangban vannak a nemzetközi joggal, amely garantálja a hajózás szabadságát. De meddig folytatódhat a provokáció, amit az amerikai realisták állíthatnak le. A republikánusok és a demokraták táborában is akadnak ilyen gondolkodók. Hajtman Gábor: Tajvan és a reálpolitika.
Nehéz időszak előtt állnak a vállalkozók. Egyrészt a konszolidációs intézkedések jelentős része éppen őket érinti, s ugyan a különadókat elsősorban a multinacionális gigászok és a legnagyobb szereplők fizetik meg, de az adóváltozások jelentős része hatással lesz a kis- és középvállalkozások működésére is. Rajkovics Péter: A kis- és középvállalkozások nehéz helyzete.
2006 óta nem látott szinten a magyar elsősök száma. Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség alelnöke, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője és Sullivan Ferenc, a Rákóczi Szövetség munkatársa, a Mathias Corvinus Collegium kutatója elemzést készített a felvidéki magyar iskolákba beíratott elsősök számának alakulásáról, amit közreadunk legfrissebb lapszámunkban. A most folyó tanévben 3852 kisdiák kezdte meg alapiskolai tanulmányait magyar nyelven Szlovákiában, ami 2006 óta a legjobb eredmény a magyar iskolaválasztás szempontjából.
Egy fizikus, aki az állatok viselkedését tanulmányozza, pontosabban a Przewalski-lovakat, amelyek a Hortobágyon élnek. „A csoportos mozgásuk különösen érdekes, mert ezek a vadlovak többszintű társadalomban élnek, aminek a felépítése hasonlít az emberi társadalmakhoz is. Mivel a terület, ahol a vadlovak élnek fokozottan védett, ezért egy rakás engedélyt kellett beszereznünk. Ez 2013 nyarán volt, még most is jól emlékszem rá, annyira beégtek az elmémbe azok az első képek. A pusztában dolgoztunk, és végre távcsővel a kezemben figyeltem az állatok viselkedését, amire már olyan régóta vágytam”, mondta a felvidéki származású Dr. Ozogány Kata, aki 2017 óta a Debreceni Egyetemen dolgozik. Lacza Tihamér beszélgetett vele.
Az amerikai vadnyugat legendás magyar asszonya, Horony Kata a főszereplője a Leporolt históriáknak.
„Egyre alzheimeresebb körülöttünk a világ. Szavaink mélységének és értelmének múlásával, kiforgatásával az értelmünk csorbul, a valóságismereti készségünk vész el, azt veszítjük el, ami a lényegünk. Káosz az életünk, vagy ahogy egy másik nóta mondja: „új Babilon épül”. Igaz, silányabb ihletésből a réginél. Az még Istent célozta meg, az ő magasságára tört. A mostani célok meg az alantas mélységeket ostromolják, lefelé húznak, sátán módjára építkeznek.” N. Gyurkovits Róza: Kavics a cipőben.
A Tájaink rovat első cikkében Bokor Klára Párkány környékén járta be a falusi könyvtárakat. A könyvtár a falvak szíve, írja, hiszen nemcsak könyveket kínálnak, hanem közösségi rendezvényeket szerveznek. Sokan temették ugyanis a könyvtárakat a digitális világ térhódításával, de az intézmények és fenntartóik azonban újragondolták működésüket, szolgáltatásaikat átszervezték és láss csodát, a legtöbb helyen a közösségi élet gócpontjai lettek.
Makkai Éva több mint öt évtizede aktívan bekapcsolódik szülőfaluja, az 500 lélekszámú Ágcsernyő kulturális életébe. Az ország legkeletibb szegletében az elsők között megalakuló helyi Csemadok-alapszervezetben 1967 óta tevékenykedik. Munkásságát Csemadok Életmű Díjjal jutalmazták. Makkai Éva munkásságát Molnár Gabriella mutatja be.
A himnusz többnyire olyan dicsőítő ének, amely egy közösség, nemzet jó tulajdonságait, érdemeit, kiváló tetteit, győzelmeit magasztalja. Nos, a mi himnuszunk nem egészen ilyen, sokkal inkább egy szomorú hangvételű óda, amit sokan fel is rónak neki, pedig nem csak siránkozásból áll. A protestáns újévi köszöntők áldást kérő hagyományait követi, lezárja a történelmi csapások hosszú sorát, s a jobb jövőt vetíti elénk. A Himnusz történetéről tartott előadást a pozsonyi Liszt Intézetben Nyáry Krisztián és Bősze Ádám. Dunajszky Éva: A magyar néplélek versben és zenében
A magyar kultúra napja alkalmából emlékünnepséget tartottak Szepsiben, ahol a Csemadok Magyar Helytállásért Torna Abaújban Díjakat is átadták. Az idén első alkalommal egy népművészeti csoportot is kitüntettek, így Köteles Anna és Bacsó Anna mellett az abaújszinai Rozmaring Esztrád Csoport is Helytállásért-díjat kapott, olvashatjuk Fábián Gergely beszámolójában.
„Az anyanyelv fogalmán, használatán, hozzá fűződő érzésein nem gondolkodik az, akinek ez természetes és szabad” – így kezdődik Végh Brigitta Töprengés című esszéje. A bacsfai pedagógust a Csemadok Országos Elnöksége által meghirdetett pályázat ihlette a magyar nyelv iránti hűsége megvallására. Szomolai Andrea: Töprengés – egyedüli kincsem a magyar nyelvem
Jobb adni, mint kapni, vallja a ma már Bécsben élő füleki származású Krága René, aki számára természetes a jótékonykodás. Először tíz évvel ezelőtt beszélgetett vele Agócs Szvorák Emese egy jótékonysági koncert kapcsán, és most ugyanez volt az apropója a találkozásuknak és a cikk születésének. Elhatározta ugyanis, hogy koncertkörutat szervez, amelynek bevételéből beteg gyermekeket szeretne támogatni.
Kaszmán Zoltán a zselízi kinológia évtizedeit tekintette át. A városban 1976 óta foglalkoznak komolyabban a kutyák kiképzésével. A Zselízi Kinológiai Klub múltját és jelenét mostani elnökének, a Garammikolán élő Ivan Pálnak a visszaemlékezései alapján vizsgálta.
El nem sodort falvak a Szalontai-síkon a Hazajáró legfrissebb összeállításának a címe. „Ahogy a bihari hegyek szorító öleléséből megszabadulva a Fekete-Körös átalakul, úgy változik a kitárulkozó Alföldön az emberi nyelv és kultúra is. El nem sodort magyar falvak kísérik a folyó útját, s ellenállva a történelem árjainak, makacsul tartják magukat.”
Almás-zelleres csirkemáj és a Boccaccio szelet, ez az Íz-lelő rovat kínálata Vass Laura konyhájából. Vas Gyula a Renault Clio E-Tech Esprit Alpine autót, az új csúcsmodellt tesztelte.
Van még feljebb? Mert a magyar férfi kézilabda-válogatott az ötödik helyen végzett a németországi Európa-bajnokságon. Ennél jobb eredményt sosem ért el Magyarország kontinensviadalon, és aligha számított bárki is ilyen remek szereplésre. Jöhet a márciusi olimpiai kvalifikációs torna, majd a világbajnoki selejtező. Rajkovics György: A legsikeresebb magyar Eb-szereplés.
