A prefektúra jogászai úgy vélték, hogy a baróti tanács egy elfogadott határozata szembemegy az Országos Hírközlési Hatóság (ANCOM) azon elnöki rendeletével, amely megszabja, mennyi lehet a legmagasabb díj, ha egy telefonszolgáltató középületre szerelné antennáit – mondotta Benedek-Huszár János polgármester.

A hetekkel ezelőtt elfogadott határozatban a díjat nem önkényesen állapították meg, hanem egy már tíz évnél régebbi helyi határozatra alapozták, a 2019-ben született hatósági elnöki rendelet által megszabott ár viszont annak tizede, azaz nagyon előnytelen a város számára. A baróti tanácshatározat értelmében az érintett épületben, az üzletkötőközpontban jelenleg havi 2,5 dollárért lehet egy négyzetméter felületet bérelni, ezzel szemben a telefontársaságoknak csak évi három lejt kell fizetniük négyzetméterenként, a vezetékek folyómétere után pedig tíz banit! Az is igaz – ismerte el a polgármester –, hogy például Sepsiszentgyörgy önkormányzata még annál is olcsóbban adott bérbe felületet hasonló célra idén augusztusban.

Benedek-Huszár János arra kérte a tanácstagokat, döntsék el, jelen körülmények közt hajlandók-e támogatni a szerződéskötést. Ő támogatná, hogy kössenek megállapodást, mert ha az az Orange hálózatát használók számára kedvezőbb feltételeket teremt, a közjót szolgálnák általa.

Pál-Szilágyi Zoltán (RMDSZ) úgy vélte, a prefektúrának nem feltétlenül van igaza, mert a szerződés nem az antennák szerelésére vonatkozik, hanem a tetőtér megközelítésére (acces). De az is megoldás lehetne – vélte –, ha az önkormányzat egy cégére bízná, kezelje a város felületeit. A polgármester szerint az elnevezés talán nem fedi a célt, de mégsem lehet a rendeletet megkerülni. A másik megoldás sem jó, mert attól, hogy más kezeli a felületet, a középületi státusát nem veszíti el.

Asztalos Attila (EMSZ) véleménye szerint átlagos havidíjként 100–150-et kapnak azon tömbházak, amelyek megengedik antennák szerelését, de olyan lakóközösség is akad, amely éves szinten 4000–5000 eurót szed be ily módon, s fordítja azt az épület karbantartására. Lépjen vissza az önkormányzat, akkor a szolgáltató valamelyik tömbházzal fog szerződni, így az jelentősebb bevételhez jut – javasolta. Szerinte az évi 582 lejes bér idő múlva, amikor esetleg leszerelnék az antennákat, a helyreállítási munkálat értékét sem fogja fedezni. A városvezető erre kifejtette, hogy az Orange ragaszkodik az épülethez, mert az mindegyik tömbháznál legalább két emelettel magasabb, ami számára előnyös.

Bán István független tanácstag szerint lehet választani: nem kapnak semmi pénzt, vagy kapnak valami keveset. Nem kérdés, a keveset is meg kell becsülni: a tanácstagoknak a közjót kell szolgálni, s nem átengedni másnak a bevételeket. Az is meglehet – mondotta –, hogy a telefonszolgáltató sem hozzájuk, sem máshova nem szereli fel antennáit, így az előfizetői továbbra is gyenge jellel maradnak. Szabó Péter (RMDSZ) is azon a véleményen volt, nem az a fontos, mennyit kapnak, hanem hogy a barótiaknak jobb legyen.

Dombi-Réka Hilda városi jegyző jelezte, azt bele lehet foglalni a szerződésbe, hogy a helyreállítással járó költségek a bérlőt terhelik. Pál-Szilágyi Zoltán pedig visszatért előzően megfogalmazott javaslatára: a szerződés címében szereplő „acces” kifejezés nem egyenlő a szereléssel. Munkahelyén (az Electrica Rt. vezető mérnöke – szerk. megj.) az ő feladatai közé tartozik, hogy megkösse a szolgáltatókkal a villany­oszlopok használatára vonatkozó szerződéseket, ezért ezt tapasztalatból tudja.

Benedek-Huszár János javaslatára a határozattervezetet a tanácstagok elnapolták, de arra hamarosan, valószínűleg még januárban visszatérnek. Addig adatokat gyűjtenek arról, más önkormányzatok miként oldják meg a hasonló feladatokat.