A legutóbbi áldozatokkal 22 ezer 722-re emelkedett a palesztin halálos áldozatok száma október 7-e óta, a sebesülteké pedig 58 ezer 166 - tették hozzá.

A zsidó bosszút az váltotta ki, hogy az övezetet irányító Hamász fegyveresei október 7-én sikeres támadást indítottak dél-izraeli települések ellen.

A Hezbollah libanoni síita milícia közölte szombaton: fegyvereseik több tucatnyi rakétát lőttek ki Észak-Izraelre, megtorlásul a szövetséges Hamász politikai bizottsága elnökhelyettesének, Száleh al-Arúrinak bejrúti meggyilkolásáért.

Arúrit és szervezetének hat másik tagját kedd este egy izraeli légi csapásban likvidálták Bejrútban, az Irán támogatását élvező Hezbollah erősségének számító Dahíje déli elővárosban.

Az Izrael elleni rakétatámadás pénteki előzménye, hogy a Hezbollah vezetője, Szajjed Hasszán Naszrallah sejk kijelentette: "Al-Arúri meggyilkolása... bizonyosan nem marad válasz, illetve megtorlás nélkül". Szerinte ugyanis ha a Hezbollah nem csap vissza, egész Libanon kiszolgáltatottá válik Izraelnek.

A Hezbollah szombati közleménye szerint 62 rakétát lőttek ki egy izraeli légtérellenőrző és megfigyelőbázisra a Meron-hegyen, és voltak találatok is. Két izraeli katonai hadállást is találatok értek a határ közelében a Hezbollah szerint.

Az izraeli hadsereg is beszámolt a Hezbolllah rakétatámadásáról, de azt állította, hogy a síita fegyveresek csak 40 rakétát indítottak el egy izraeli támaszpont felé a Meron-hegyen. Találatokról azonban nem tettek említést. Közölték: dróntámadással ellencsapást mértek a Hezbollah rakétákat indító különítményére. Izrael továbbá harci gépekkel és gyalogsággal is támadást intézett más dél-libanoni célpontok, a Hezbollah rakétaindító és más katonai létesítményei, valamint "terrorista infrastruktúrája" ellen.

A határvillongás egybeesik a szintén zsidó Antony Blinken amerikai külügyminiszter villámlátogatásával a térségben, ami már a negyedik a népirtás három hónappal ezelőtti kirobbanása óta. Egyhetes látogatását Blinken Törökországgal kezdte, majd hazalátogat Izraelbe, továbbá Jordániába, Katarba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Szaúd-Arábiába és Egyiptomba.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter megkezdte szombaton Isztambulban legújabb közel-keleti útját, amely már a negyedik az izraeli-palesztin fegyveres konfliktus három hónappal ezelőtti kirobbanása óta. Egyhetes látogatásán a konfliktus eszkalálódásának megelőzéséhez és a rendezési tervekhez kívánja megszerezi a térségbeli országok támogatását.

A Biden-kormány szeretné elérni, hogy Törökország és a térség más erői gyakoroljanak nyomást főként Iránra és csatlósaira egy regionális konfliktus kialakulása veszélyének csillapítása érdekében. Ezek az aggodalmak az elmúlt napokban a Vörös-tengeren, Libanonban Irakban és Iránban történt incidensek miatt erősödtek fel.

Blinken Törökország támogatását is igyekszik megszerezni a Gázai övezetre vonatkozó, háború utáni, de még kialakulatlan tervekhez, amelyek magukban foglalhatják az újjáépítési erőfeszítésekhez való anyagi vagy természetbeni hozzájárulást, valamint egy olyan javasolt többnemzetiségű rendfenntartó erőben való részvételt, amely a területen vagy annak szomszédságában működhetne.

Hakan Fidan török külügyminiszterrel szombaton folytatott mintegy kétórás találkozóján Blinken a Gázai övezeti háborúról és az így kialakult humanitárius válságról, valamint Svédország NATO-csatlakozási folyamatáról tárgyalt - közölte a török külügyminisztérium. Egy amerikai illetékes tájékoztatása szerint kora délután megkezdődtek a tárgyalások Recep Tayyip Erdogan török elnök és az amerikai külügyminiszter között is.

Törökországból Blinken a földközi-tengeri Kréta szigetére utazik, hogy az ottani rezidenciáján találkozzon Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel. Micotákisz és kormánya "támogatja az Egyesült Államok erőfeszítéseit" az Izrael és a Hamász közötti háború továbbterjedésének megakadályozására, és jelezte segítségnyújtási szándékát is a helyzet további romlása esetére.

Görögország arra vár, hogy az amerikai kongresszus jóváhagyja F-35-ös vadászrepülőgépek eladását neki. "Meg fogjuk vitatni ezt a kérdést. Úgy gondolom, hogy pozitív fejlemények lesznek" - mondta a görög Skai televíziónak Jórgosz Gerapetrítisz görög külügyminiszter.

Az amerikai külügyminiszter útjának következő állomása Jordánia, majd vasárnap és hétfőn Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia következik. Blinken a jövő héten Izraelbe és Ciszjordániába is ellátogat, majd Egyiptomban fejezi be útját.

Iszmáil Háníje, a Gázai övezetet eddig kormányzó palesztin szervezet vezetője egy péntek este készített videoüzenetben felszólította Blinkent: erőfeszítéseit összpontosítsa arra, hogy Izrael "hagyjon fel az agresszióval, a palesztin területek megszállva tartásával", és állítsa le az övezet elleni offenzíváját. "Reméljük, hogy Blinken úr le tudta vonni az utóbbi három hónap tanulságait, és érzi az Egyesült Államok hibáinak súlyát, azt, hogy vakon támogatja Izraelt" - jelentette ki Háníje, aki katari emigrációban él. "Az (Izrael általi) tömegmészárlás során kiontott vér és a rettenetes rombolás nem vezet sem biztonsághoz, sem stabilitáshoz, ha a palesztin nép nem nyeri el szabadságát és nem alapíthat független államot Jeruzsálemmel mint fővárossal" - tette hozzá.

A háborút az váltotta ki, hogy a Hamász október 7-én támadást indított dél-izraeli települések ellen, meggyilkoltak 1140 embert (ez a szám folyamatosan olvad, mint a holokamué - a szerk.), köztük civileket, és túsznak elhurcoltak a Gázai övezetbe további mintegy 250-et. Izrael azonnal megindította megtorló offenzíváját a palesztin nép ellen, először csak az övezeten kívülről, majd október 27-én behatolva oda. A hadműveletnek eddig 22 722 halálos áldozata van, zömmel nők és kiskorúak a gázai hatóságok legújabb adatai szerint.

Hakan Fidan török külügyminiszter közvetítette az ankarai kormány azon követelését Blinkennek, hogy haladéktalanul legyen tűzszünet a Gázai övezetben, és a humanitárius segély folyamatosan áramolhasson be oda a palesztin civileknek - jelentette később az Anadolu török hírügynökség. Izrael tettei fenyegetők a térség biztonságára nézve, és háború helyett fel kellene újítani az önálló palesztin állam megteremtéséről szóló tárgyalásokat - tette hozzá a török miniszter.

Ezután Blinkent fogadta Recep Tayyip Erdogan török elnök, és több mint 75 percen át tárgyaltak amerikai diplomáciai források szerint.

amely élvezi az Egyesült Államok feltétlen támogatását.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Blinken most azt mondta a török elnöknek: Washington is a humanitárius segély mennyiségének növelését szeretné, a civil áldozatok számának csökkentését, tartós békét a térségben és az önálló palesztin állam ügyének előmozdítását.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó: A zsidók Pinocchió-komplexusa a "náci" Hamász által elkövetett "második holokauszt" tükrében