10 tény a fogmosás múltjáról
2024. január 3. 19:05 Múlt-kor
A fogkefe történetének gyökerei az ókori Babilóniába nyúlnak vissza, ahol fogtisztítás gyanánt fadarabkákat rágtak az emberek.
Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ
1. Az ókori egyiptomiak porrá zúzott ökörpatából, égetett tojáshéjból, mirhából és vulkáni hamuból álló „fogkrémmel" tisztították fogaikat.
2. A rómaiak a lerakódások hathatósabb eltávolítása végett „varázsporukba" zúzott osztrigahéjakat és csontokat kevertek.
3. A fogkefe történetének gyökerei az ókori Babilóniába nyúlnak vissza, ahol fogtisztítás gyanánt fadarabkákat rágtak az emberek.
4. 800 évvel ezelőtt a kínaiak megalkották a fogkefe ősét: bambuszból vagy elefántcsontból készített nyélre, sörte gyanánt vaddisznó szőrszálakat erősítettek. A kínai fogkefe prototípusai a középkorban jutottak el Európába.
5. Az öreg kontinensen a fogkefék sörtéit leginkább lószőrből készítették. Úgy tartották, hogy a vaddisznószőr túl erős és felsérti az ínyt.
6. A 18. század végén egy angol úriember, bizonyos William Addis a börtönben ülve alkotta meg a modern fogkefék ősét. Egy csontnyélbe lyukakat fúrt, majd disznószőrt húzott át rajtuk és megkötötte a szálakat.
7. William Addis fia az 1860-as évek végére már automatizált gyártósoron 29 fajta fogkefét készített.
8. A 19. században az olcsóbb fogkefék sörtéit disznószőrből, a drágábbakat borzszőrből készítették. 1938-ban kitört a „sörteforradalom”, ekkortól az állatszőröket nejlonra cserélték.
9. A fogmosás igazán a második világháború után kezdett elterjedni az USA-ban, mivel a hadseregben a rendszeres fogpucolás a katonai „tízparancsolat” része volt. A hazatérő bakák ettől a szokásuktól már otthon sem váltak meg.
10. Az első elektromos fogkefét Svájcban készítették el és 1939-ben dobták piacra. Az újítás nem aratott osztatlan sikert, tömeges elterjedésük csak az 1980-as évek végén kezdődött.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap