A tévétársaság hétfőn azt követően juttatta el erről szóló közleményét az MTI-hez, hogy a fideszes L. Simon László beterjesztette az Országgyűlés elé törvényjavaslatát a reklámadó bevezetéséről, amelyet - elfogadása esetén - az árbevétel után, sávosan kell megfizetniük a médiacégeknek.

Az RTL Magyarország azt írta: megdöbbenéssel fogadták a törvényjavaslatot, az abban foglaltak szerint ugyanis az adó túlnyomó része - körülbelül 50 százaléka - az RTL Magyarországot terhelné. Az adó költségvetési hatása minimális - fűzték hozzá -, annak összege a közszolgálati média 78 milliárd forintos költségvetésének 11-12 százaléka, és nem sokkal több annál, mint amennyit a Magyar Nemzeti Bank idén reklámra költ - fogalmaztak közleményben.

Hangsúlyozták: az RTL tizenhét éve működik Magyarországon, ugyanúgy adót fizet, mint bármelyik másik gazdasági társaság az országban, tavaly is "jelentősen" hozzájárult a központi költségvetéshez. Ez az összeg nagyságrendileg ugyanannyi, mint a most tervezett médiaadó teljes összege, így - a társaság szerint - világos, hogy az adó kivetésének fő célja nem a költségvetési egyenleg javítása.

Közölték azt is: az RTL közvetve vagy közvetetten minimum 600 család megélhetését biztosítja, több mint 15 éve a legnézettebb televíziócsatornát üzemelteti.

Kitértek arra is, hogy társaságuk "profitábilisan" működött az elmúlt években, ám a tervezett adó - amelynek módja és mértéke szerintük semmilyen demokratikusan működő országban nem ismert - a vállalatot több milliárdos veszteségbe taszítaná, és ezzel veszélybe sodorná a magyar médiapiac legnagyobb független szereplőjének gazdaságos működését, annak egyes munkahelyeit és bizonyos műsorait.

"Hangsúlyozzuk, hogy az RTL Magyarország a továbbiakban is elkötelezett a piaci alapon történő működés és a független hírszolgáltatás biztosítása mellett, valamint amellett, hogy továbbra is a legnézettebb szórakoztató műsorokat készítse és mutassa be Magyarországon" - zárta közleményét az RTL.

A hétfőn beterjesztett javaslat különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos. A törvény, amely már 2014-re is megállapítana adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lépne hatályba.

Egyöntetűen elutasítják a reklámadó bevezetésére benyújtott törvénytervezetet az érintett területen működő szakmai szövetségek és egyesületek.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény tizennégy aláíróját, köztük a Magyar Reklámszövetséget, a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületét, a Magyar Lapkiadók Egyesületét, a Magyar Marketing Szövetséget, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületét és a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesületét meglepetésként érte a reklámadóról szóló törvényjavaslat benyújtása, miután a kommunikációs iparág a Magyar Reklámszövetség összefogásával már tavaly óta tárgyalásokat folytatott a kormányzattal az esetleges új adónemről, de a most benyújtott javaslatról nem kaptak értesítést.

Közölték, arra kérik a kormányt, hogy vizsgálja felül a reklámadó bevezetésére vonatkozó javaslatot, illetve tartsa fent a párbeszédet az iparággal.

A szervezetek azt is kifogásolják, hogy a kivetendő adó versenyhátrányt jelent a "magyar" kommunikációs iparág számára az olyan globális szereplőkkel - például Google, Facebook - szemben, akik a magyar reklámpiaci bevételek jelentős részét szedik be. Különösen súlyos következményekkel járhat az adó kivetése a televíziós szektorban, amely az adó sávos szerkezete miatt a legnagyobb befizető lehet. Az adó összegének kigazdálkodására adott végső válasz a magyar székhelyű vállalkozások külföldre költözése lehet - írják a szakmai szövetségek.

A közleményben hivatkoznak a Magyar Reklámszövetség tavalyi kutatására, amelyből kiderült, hogy minden reklámra költött 10 forint 47 forinttal járul hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez, ilyen módon a tervezett adóból remélt költségvetési bevétel eltörpül azon káros hatásokhoz képest, amely az iparág szűküléséből, ilyen módon az innováció csökkenéséből, a munkahelyek elvesztéséből és a fogyasztás csökkenéséből érintheti a költségvetést - érvelnek a nyilatkozat aláírói.

(MTI nyomán)