Reményét fejezte ki, hogy a tagállami vezetők legközelebbi tanácskozásuk alkalmával felelősségteljesen és gyorsan döntést hoznak majd az Ukrajnának nyújtani tervezett uniós pénzügyi csomagról. Kijelentette: a következő, rendkívüli EU-csúcson olyan bátor lépés megtételére számít, mint a tagállami vezetők Ukrajna és Moldova uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről csütörtökön hozott döntése. Az, hogy az ukrajnai finanszírozásról 26 tagország meg tudott egyezni, azt mutatja, hogy a vonatkozó javaslat kiegyensúlyozott – vélte. Közölte továbbá: nyitott az arra vonatkozó javaslatokra, hogy miként lehetne rávenni a távol maradó tagországot (Magyarország – szerk. megj.) a döntéshez való csatlakozásra, ugyanis mint aláhúzta: a szerződések szerint fontos az uniós egyhangúság.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy az uniós büdzsében prioritást élvez az Ukrajnának nyújtott és nyújtani tervezett pénzügyi támogatás, a migrációval összefüggő munka, továbbá Európa versenyképességének fokozása. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az uniós csúcson a költségvetésről nem sikerült egyhangúságot elérni.

Emmanuel Macron francia elnök megjegyezte: reméli, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő „nem ejti túszul Európát” az Ukrajnával folytatott tárgyalások következő szakaszában. A következő hónapok döntőek lesznek Európa és Magyarország számára – jelentette ki. Orbán Viktor döntése a megállapodás blokkolásáról tisztességtelen, tekintettel arra, hogy a döntés egyebek mellett akadályoztatja a migrációkezelésre szánt pénzek felhasználását is, tette hozzá.

Olaf Scholz német kancellár közölte: az EU-nak más módjai is vannak Ukrajna megsegítésére, ha Magyarország fenntartja elutasító álláspontját. Januárban lesz egy döntés, mely biztosítja a szükséges forrásokat Ukrajna számára – fogalmazott a német kancellár.

Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök óvatosan optimistának vallotta magát azzal kapcsolatban, hogy a jövő év elején a tagállamok megállapodásra juthatnak Magyarországgal az uniós költségvetés és Ukrajna támogatásának témájában.
 

Ne a magyarok fizessék meg

Magyarország az EU-csúcson nem vett részt az Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatos döntésben, és megvétózta az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.

A tagfelvételi tárgyalások megkezdését Ukrajnával rossz döntésnek nevezte, és közölte, annak esetleges negatív következményeit a magyarok nem fogják megfizetni. A kormányfő azt mondta: hosszú és nehéz vita zajlott le az EU-csúcson, nyolc órán keresztül próbálta meggyőzni a résztvevőket arról, hogy ne is tűzzék napirendre az ukrán csatlakozási tárgyalások ügyét, vagy ha napirendre tűzik, akkor legyen világos, hogy Ukrajna nem készült fel arra, hogy az unió tagja legyen.
Nem lehetett őket meggyőz­ni, mert két komoly érvük volt, amit tudomásul kellett vennie. Az egyik, hogy ők 26-an vannak, én meg egyedül, és ők meg akarják adni Ukrajnának ezen a döntésen keresztül azt a biztatást, ami a háború folytatásához kell, és arra kértek, hogy ebben ne akadályozzam őket – idézte fel. A döntő érvük ugyanakkor az volt, hogy Magyarország ezzel nem veszít semmit, tekintettel arra, hogy a végső szót Ukrajna tagságáról a nemzeti parlamenteknek kell kimondaniuk, köztük a magyarnak is. Ha nem akarjuk, hogy Ukrajna tagja legyen az Európai Uniónak, akkor majd a magyar parlament ezt leszavazza – közölte. Magyarország nem akart részt venni ebben a rossz döntésben, ezért inkább elhagyta a termet, mondta.

Arra is kitért: meg kellett viszont vétóznia az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós támogatást. Hangsúlyozta: oda akarták adni a tagállamok pénzét, köztük a magyarok pénzét is Ukrajnának, ezt azonban – mivel ez konkrét jogsérelem – megvétózta.