Mennyi időt töltünk a digitális eszközök képernyője előtt, ismerjük-e, hogy milyen tartalmakat követnek, milyen oldalakat böngésznek a világhálón gyermekeink, mi zajlik testükben és lelkükben ezek nyomán, miként hatnak virtuális kapcsolataink a mindennapi, emberi kapcsolatainkra? Egyebek mellett ezeket a problémákat boncolgatta a sepsiszentgyörgyi Turul Iroda által kezdeményezett, a tudatos médiahasználatra összpontosító program, illetve az a rövid film is, melyet diákok és a civil szervezet önkéntesei, munkatársai készítettek a nyár folyamán. A Lost Connection című érzékenyítő alkotást a Művész moziban mutatták be, elérhető lesz a Turul Iroda platformjain és iskolákba is elviszik.
Mintegy 120 diák, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum és a Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola tanulói kapcsolódtak be a Turul Iroda által kezdeményezett hiánypótló programba, mely a tudatos és biztonságos médiahasználatra fókuszált. Az oktatás részeként a diákok szakemberek előadásain ismerhették meg, hogy miként hat a képernyő előtt töltött idő, mi zajlik le a testben, lélekben, miközben áramlik a sok információ. A foglalkozások kapcsán Rétyi Zsuzsa, a Turul Iroda munkatársa elmondta, több szempontból is igyekeztek megvizsgálni a fiatalokkal, hogy mit jelent a médiaműveltség. Érintették az okoseszközök használatát, az online felületeken és a média világában elérhető információk kezelését, valamint azt is, miként hagyunk hátra digitális lábnyomot az internetes térben, illetve hogyan találnak meg ezek alapján minket az információk. Ugyanakkor arra is szerették volna felhívni a diákok figyelmét, hogy mi történik a félretájékoztatás és a hamis hírek világában.
Hogy az elsajátítottakat minél szélesebb körben népszerűsíteni tudják, a programban résztvevőkből és az iroda önkénteseiből, munkatársaiból verbuválódott csapat érzékenyítő kisfilmet forgatott, s amint az a Művész moziban tartott bemutatón elhangzott, a forgatókönyv, a karakterek kidolgozása intenzív csapatmunka eredményeként valósult meg. A film szereplői közül néhányan elmesélték, hogyan élték meg ezt a fajta munkát, milyen hatással volt rájuk az alkotói folyamat.
A mintegy félórás, Gheorghiță Raymond által rendezett film a digitális világ okozta traumákra, problémákra világít rá egyéni sorsok révén. A szereplők egy biztonságos térben, terápiás foglalkozás keretében reflektálnak a témára, próbálják feltérképezni, megtalálni a megoldásokat. A nézők felé megfogalmazott kérdések pedig időszerűek, egyenesek, és akár kényelmetlenül is hatnak: tudjuk, hogy mennyi időt töltenek gyermekeink a világhálón, milyen tartalmakat követnek, s azok milyen hatással vannak rájuk? Mi használjuk a mobiltelefont vagy az okoseszköz bennünket? Hogyan alakulnak az emberi kapcsolataink, milyennek mutatjuk magunkat a virtuális térben és kik vagyunk valójában?
Furus Levente, a Turul Iroda vezetője a vetítést követő beszélgetésen leszögezte, nem akarták „démonizálni” az okoseszközöket, hiszen ezekre szükségünk van a mindennapi életben, munkához, kommunikációhoz, sokkal inkább azok tudatos használatára kívánják felhívni a figyelmet. Kovács Boglárka, a film egyik szereplője pedig arra buzdította a nézőtéren ülő diáktársait, ne szégyenként éljék meg problémáikat, hanem merjenek segítséget kérni.
