A 402 sikertelenül vizsgázóból 334-en magyar tannyelvű osztályban végezték a középiskolát, ez valóban nagyon rossz arány, de ugyanez a jelenség észlelhető minden olyan megyében, ahol a magyarok többségben élnek. Míg az inkább vegyes etnikumú vidékeken, a szórványban, ahol a környezeti nyelv a román, a gyermekek gyakrabban találkoznak a hétköznapokban a román nyelvvel, ez az arány jobb, a magyar diákok jobban teljesítenek románból – értékelte lapunk megkeresésére Kiss Imre megyei főtanfelügyelő.

Továbbra sincs hangsúly a tantervben a szövegértés gyakorlásán, ez a nyolcadikosok esetében is kitűnik, utóbbiaknál az sem hozott igazi áttörést, hogy sajátos tanterv és tankönyv alapján tanítják az állam nyelvét – szögezte le a főtanfelügyelő. Az intézményvezető azt reméli, amint befejeződik a kisebbségi tannyelvű osztályokban tanító román szakos tanárok képzése, a helyzet némileg változik, de szerinte a tananyagon is módosítani kell, mert jelenleg még mindig nagyobb a hangsúly a tanult anyag visszakérésén, mint a kommunikációs gyakorlaton.

Az ismert okokkal együtt a háromszéki diákok idei teljesítménye nem elegendő, de az előrelépésnek számít, hogy néhány éve egyetlen iskola sincs, ahol senkinek nem sikerült volna az érettségije, idén egyetlen tanintézmény teljesített 10 százalék alatt, a legeredményesebb helyen két magyar iskola szerepel egy román tannyelvű intézmény után – összegezett Kiss Imre.

Az oktatási minisztérium honlapján közölt előzetes eredmények alapján a legjobban teljesítő háromszéki diák 9,93-as általánossal érettségizett, ő a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum román tagozatos tanulója. A magyar diákok közül egy kézdivásárhelyi (Nagy Mózes Gimnázium) végzős érte el a legjobb eredményt, 9,50-es átlaggal a hatodik helyen szerepel.

Idén a háromszéki dolgozatokat Brassóban javították, a helyi tanárok a Hargita megyeieket értékelték, az eredmények feltüntetése nevek helyett kódokkal történik. A hétfőn benyújtott óvások kivizsgálása után a végleges eredményeket július 7-én teszik közzé.