Az EU a román nacionalisták malmára hajtja a vizet Románia schengeni csatlakozásának késleltetésével

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Vadim Ghirda, File

Alig pár hónapja kapott hatalmas kosarat az EU-tól Románia, mikor két ország tiltakozása miatt nem került be a schengeni övezetbe. Már akkor sejthető volt, hogy a vétózó országok belpolitikai okokból gáncsolták el Románia csatlakozását. Az ország számára hatalmas előnyökkel járna a lépés, ám maga a kivitelezés rossz csillagzat alatt született. A Stratfor elemzése szerint, ha idén sem sikerül pontot tenni az ügy végére, az fokozni fogja Románián belül a nacionalista és euroszkeptikus indulatokat.

Az elmúlt hetekben is zajlottak a tárgyalások, és a román diplomácia igyekezete ellenére a román tárgyalódelegáció nevében nyilatkozó Titus Corlatean azt mondta, nehéz lesz meggyőzni Ausztriát álláspontja megváltoztatásáról. Március 9-én Lucian Bode román belügyminiszter ugyanakkor megerősítette, hogy Románia idén csatlakozni akar az útlevélmentes zónához.

Románia számára azonnali gazdasági előnyökkel járna a schengeni csatlakozás. Leegyszerűsödne és lerövidülne az áruforgalom és a munkaerőáramlás időigénye, a jelenleginél több ponton valósulhatna meg a határon való átlépés Nyugat felé.

   

A politika azonban közbeszólhat. Románia terveit a hollandok és az osztrákok borították fel. Ausztria különösen vehemensen tiltakozott Románia schengeni csatlakozása ellen, azt hangsúlyozva, hogy Bukarestnek többet kell tennie az illegális migráció elleni küzdelemben.

A sorok között azonban nem egészen Romániáról van szó. Egyrészt az osztrákok szeretnék Romániával ösztönözni az EU-t, hogy fordítson nagyobb figyelmet a külső határok védelmére. Sokkal fontosabb azonban az osztrák belpolitika színtere, ahol a nacionalista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egyre népszerűbb és így egyre nagyobb konkurenciát jelent a kormányzó Osztrák Néppártnak (ÖVP). A migráció a belpolitikai csatározások egyik fő témája, az ÖVP pedig igyekszik keménykezűnek feltűnni az ügyben, hogy ne veszítsen szavazatokat az FPÖ javára. Mindennek tetejében jövőre lesznek parlamenti választások Ausztriában, ami azt jelenti, hogy az álláspontjuk megenyhülésére aligha fog sor kerülni.

Hasonló a helyzet egyébként Svédországgal is, amely direktben nem akadályozza a románok csatlakozását, közvetve azonban igyekszik nem feszegetni a témát. Svédország látja el most az EU soros elnökségét, így ő határozza meg, hogy mely pontokat veszi fel az EU napirendjére. Stockholmban szintén a migráció az egyik fő téma, és a jelenlegi kormánykoalíció a mainstream kereteiben, de azért bevándorlásellenesebb agendát követnek. Ezen az év második felében csak  Spanyolország segíthet, amely a következő soros elnök lesz, de Hollandia és Ausztria ellenállását önmagában ez sem fogja letörni.

Az egész Romániában is erősen jobbra tolhatja a belpolitika spektrumát. A román vezetés és társadalom ugyan erőteljesen Európa-párti, de egyre erősödnek azok a hangok, amelyek ellenzik a föderális Európa gondolatát és nacionalistább politikát hangsúlyoznak. Ezek közül az egyik legfeltűnőbb a magyar nyelvterületeken is hírhedt AUR, amely megalakulása után még csak 9 százalékos támogatottsággal bírt, ma már 19 százalékkal a harmadik legerősebb politikai tényező.

A schengeni csatlakozás késlekedése így Romániában is jobbra tolhatja a belpolitikai mércét. Hogy ezzel mit tud kezdeni az EU, fogós kérdés. Migráció tekintetében ugyanis csak abban tudnak egyetérteni a tagállamok, hogy megoldás kell. De hogy ez milyen megoldás legyen, abban rendkívül megoszlanak a vélemények.

Körkép.sk