Hogy Isten szemével lássák magukat – Bemutatkozott Brüsszelben a roma szakkollégiumi hálózat

Hazai – 2023. március 9., csütörtök | 17:20

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat és a Roma Szakkollégiumi Egyesület képviselői március elején szakmai utazáson vettek részt, melynek keretében március 7-én nemzetközi konferencián mutatkoztak be az európai politikai élet központjában, Brüsszelben.

A közel ötvenfős magyarországi delegáció Hölvényi György KDNP-s európai parlamenti képviselő meghívására utazott a belga fővárosba. A konferencián Kocsis Fülöp érsek-metropolita is beszédet mondott.

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) 2011-ben alakult a görögkatolikus, római katolikus, református és evangélikus egyház részvételével azzal a céllal, hogy a tanulás és a közösségi élet útján segítse a cigányság felemelkedését és a társadalmi megbékélést.

A mentorálási és szakmai programok mellett lelki támogatást is nyújtó egyházi szakkollégiumokhoz néhány világi is csatlakozott, 2017-ben létrehozva a tizenegy intézményt tömörítő Roma Szakkollégiumi Egyesületet (RSZE).

Az Európai Parlamentben Hölvényi György mondott köszöntőt, majd Járóka Lívia roma európai parlamenti képviselő tartott beszédet. Biczó Gábor, a Roma Szakkollégiumi Egyesület elnöke betegség miatt nem tudott jelen lenni a konferencián, beszédét Rózsahegyiné Juhász Éva, az egyesület titkára olvasta fel.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita, a KRSZH elnöke beszédében a szakkollégiumok lelkiéletéről beszélt. „A szakmai segítségnyújtáson kívül tanítjuk őket,

hogy Isten szemével lássák magukat. Ez az útja annak, hogy Isten szemével lássák testvéreiket is.

A másikhoz vezető legrövidebb út saját belső világunkon át vezet. Aki nem néz befelé, annak üres a tekintete kifelé is. Aki nem látja a belsőt, az a másik emberben is csak a külsőt látja, a bőre színét, az arcberendezését, a viselkedését, a szokásait. Ebből a külső szemlélésből fakad a legtöbb előítélet, a másik meg- és elítélése, a másik mássága miatti elutasítása. Nem elég a másikat kívülről látni, egymást belülről kell megismernünk” – mutatott rá a főpásztor.

A cél, hogy a diákokban egy életre tudatosuljon: Isten ott van a lelkükben, Isten mindig jelen van az életükben, Isten mindig megszólítható, minden körülmények között igaz segítséget nyújt. „Sok lelki élményt kapnak annak érdekében, hogy ezt a belső kincset, ezt a legfontosabbat megtalálják, pontosabban szólva olyan életre találjanak, amelyben ez a kimeríthetetlen forrás mindig elérhetővé válik számukra.

Boldog diákéveket akarunk nyújtani nekik, hogy az ezerféle különbözőség ellenére is egymásban barátot, testvért, társat lássanak. Megtanítjuk őket arra, hogy a boldogságért meg kell dolgozni.

Az itt eltöltött néhány év, életük egy szelete során van tapasztalatuk erről a belső világból kinövő boldogságról, s ez reményeink szerint elegendő muníciót ad nekik ahhoz, hogy ebből aztán egész életük során élni tudjanak.”

Kocsis Fülöp érsek-metropolita a társadalom ékköveinek nevezte a roma szakkollégistákat.

Ha számtalan egyéb nehézségük ellenére is a boldogságra képes, diplomás, sőt vezető beosztású embert adunk a társadalomnak, ők igenis ékkövei lesznek annak. Képesek lesznek arra, hogy boldogságukat másoknak is továbbadják.

Ékkövek ők, amelyeknek nem saját csillogásuk van, hanem rendkívüli anyaguk, az élet küzdelmeinek metszései során faragott különleges felületüknek köszönhetően pedig egészen sajátos módon tükrözik vissza a rájuk hulló fényt. Alapvetően ilyen minden ember. Értéket hordoz kívül és belül. De akkor lesz igazán ragyogóan csillogó, ha Isten szeretetének fényét képes tükrözni és szórni a környezete felé. Ilyen embereket szeretnénk adni a magyar társadalomnak, Európának, az emberiségnek.”

Ezt követően Szakács Ferenc Sándor, a Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárságának egyházi és civil ügyekért felelős koordinátora ismertette a KRSZH és az RSZE történetét, működését, minősítési rendszerét, finanszírozását, stratégiáját, eredményeit.

Fabiny Tamás evangélikus püspök a szakkollégiumok munkáját és a cigányság egészének sorsát bibliai úton közelítette meg személyes hangú előadásában.

A konferencia záró előadásaként két szakkollégista: Gáspár Emília és Kárpáti József beszélt arról, hogyan lettek egyetemisták, és milyen cigányként egyetemen tanulni.

Az előadások között Szabó-Ignác Ramóna énekelt Nemes János gitárkíséretével, Lakatos Filip pedig cigánytánccal adott ízelítőt a cigány kultúrából.

A brüsszeli konferenciáról ITT olvashatnak bővebb beszámolót.

Forrás és fotó: Király András/Görögkatolikus Metropólia

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria