A választásra jogosultak csaknem egyharmada élt az elektronikus szavazás lehetőségével, amire korábban még soha nem volt példa - közölte a bizottság.

Az interneten adta le voksát Alar Karis államfő és Kaja Kallas miniszterelnök is.

"Mindenki szabadon dönthet arról, milyen módon akar szavazni" - írta Karis a Facebookon. "Az e-államban és az e-szavazásban ugyanúgy megbízom, mint az összes többi e-szolgáltatásban a banktól az adóhivatalig. A felhívásom egyszerű: menjenek el szavazni!" - hangsúlyozta, miután leadta online szavazatát egy községi könyvtárban.

Észtország volt az első állam, amely lehetővé tette az internetes szavazást a választásokon. Az eljárás nemzetközileg sok helyen vitatott, mert kétségek merülnek fel működésének megbízhatóságával kapcsolatban. Észtországban azonban bevált a módszer: míg az első kísérlet, a 2005-ös helyhatósági választások során a szavazatok alig két százalékát adták le online, addig az idei parlamenti választáson a 965 ezer választásra jogosult közül több mint 313 ezer ember szavazott elektronikus úton az előzetes adatok szerint. Ez legalább 65 ezerrel több, mint a legutóbbi, a 2019-es parlamenti választásokon mért adat.

Észtországban az e-szavazáshoz számítógépre, személyi igazolványra és egy speciális kártyaolvasóra van szükség. A voks leadása mindössze néhány percet vesz igénybe: miután a voksoló letöltötte a megfelelő alkalmazást a választási hatóság honlapjáról, PIN-kóddal azonosítja magát, szavaz, majd digitális aláírásával hitelesíti azt. Alternatívaként egy speciális SIM-kártyával ellátott mobiltelefon is használható az azonosításhoz.

A hagyományos szavazással ellentétben a választópolgár a választás végéig meggondolhatja magát, újra szavazhat, de csak az utolsóként leadott voks számít. Ha a választópolgár eredetileg elektronikusan szavazott, de a választás napján - amikor az e-szavazás már nem lehetséges - úgy dönt, hogy elmegy egy hagyományos szavazóhelyiségbe, és papírszavazatot ad le, az online leadott voksát törlik. Az e-szavazás végeredménye tehát csak a szavazóhelyiségek bezárása és a kettős szavazat-ellenőrzés után áll rendelkezésre.

(MTI)

A törvényhozás 101 mandátumáért kilenc párt képviselői versengenek. Ez a kilencedik parlamenti választás azóta, hogy Észtország 1991-ben függetlenné vált a Szovjetuniótól.

A kampányidőszak egyik fő témája a nemzetbiztonság, illetve a növekvő megélhetési költségek voltak.

Közvélemény-kutatások szerint Kaja Kallas miniszterelnök liberális Reformpártja vezeti a népszerűségi listát, de vélhetőleg egyetlen párt sem tudja megszerezni az abszolút többséget.

Kallas, aki 2021-ben lett Észtország első női miniszterelnöke, Ukrajna egyik legkitartóbb támogatója, az oroszellenes szankciók, az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítmányok és a NATO keleti szárnya megerősítésének egyik leghangosabb szószólója.

Bár felmérések szerint Kallas a legesélyesebb kormányfőjelölt, nem egyértelmű, hogy a szociáldemokratákkal és a konzervatív Haza Párttal (Isamaa) alkotott hárompárti szövetsége meg tudja-e tartani parlamenti többségét. A lehetséges koalíciókat valószínűleg az határozza meg, hogy a két ellenzéki erő, a radikális jobboldali Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) és a populista Centrumpárt hogyan szerepel a választásokon. Az elemzők éppen ezért számítanak arra, hogy a kormányalakítás nehézségekbe ütközhet.

Kallas egyik legfőbb ellenfele Martin Helme, az EKRE vezetője. A jobboldali párt Kallast hibáztatja a 18,6 százalékos inflációért, és azzal vádolja a miniszterelnököt, hogy aláásta az ország biztonságát az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányokkal.

2005 óta az észtek online is leadhatják szavazataikat. A választás napja előtt a választásra jogosultak több mint negyede már leadta voksát az interneten.

Az 1,3 millió lakosú Észtország az Európai Unió és a NATO tagja.

(MTI)