Orbán Viktor: 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta; a lassan már állandósult migráció mellett két új ellenség, veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében.

Azt mondta: ha vissza akarunk térni az emelkedő pályára, amelyről a Covid-járvány leszorított bennünket, akkor ezt a két veszélyt el kell hárítani, le kell győzni, „ezeken át kell verekedni magunkat”. A háború veszélyének legyőzéséről kijelentette: „szívünk szerint egyszerűen véget vetnénk neki, de ehhez nincs elegendő erőnk, ez nem a mi súlycsoportunk”.

Elmondta: „ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad, az orosz-ukrán háborúból ki kell maradni”. Ez eddig sem volt egyszerű, és ezután sem lesz az, mert „mi a nyugati világ része vagyunk, NATO- és európai uniós tagok, és ott rajtunk kívül mindenki a háború pártján áll, vagy legalábbis úgy tesz” – fogalmazott.

   

Orbán Viktor felvetette: megteheti-e Magyarország, hogy ilyen körülmények között a szövetségesekkel homlokegyenest ellenkező módon, a béke pártján maradjon?

„Természetesen megtehetjük, hiszen Magyarország egy önálló, szabad és szuverén állam és a Jóistenen kívül senkit sem ismerünk el magunk fölött.”

– mondta. Ugyanakkor azt is felvetette, hogy „helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradnunk a háborúból”. Helyes, sőt egyedül ez a helyes – jelentette ki. Elmondta: Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezért az ukrán menekülteket be kell engednünk, „és jól tettük, hogy hazánk történetének legnagyobb humanitárius segélyakciójával támogatjuk őket”. De az ukrajnai háborúban „nem a jó és a gonosz seregei, hanem két szláv ország csapatai vívnak egymással időben és egyelőre még térben is korlátozott háborút” – fogalmazott.

Kijelentette: „ez az ő háborújuk, és nem a miénk”. Magyarország elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez, hogy a külső támadással szemben harcoljon, de semmilyen szempontból, erkölcsi szempontból sem lenne helyes, ha Ukrajna érdekeit Magyarország érdekei elé helyeznénk – mondta.  Ukrajna humanitárius támogatása nem jelenti az orosz kapcsolataink felszámolását sem, mert ez ellentétes a nemzeti érdekeinkkel – tette hozzá. Magyarország ezért nem járul hozzá a gáz-, az olaj- és atomipari szankciókhoz, amelyek tönkreteszik Magyarországot.

Fenntartjuk gazdasági kapcsolatunkat Oroszországgal, és ezt tanácsoljuk az egész nyugati világnak is, mert kapcsolatok nélkül nem lesz sem tűzszünet, sem béketárgyalás – ismertette, hozzátéve: az ország nem járul hozzá egyházi személyiségek szankciós listára tételéhez.     Fontosnak nevezte azt is, hogy „lássunk túl Brüsszelen”, hiszen Európán kívül mindenki tisztában van a háború korlátozott jelentőségével. A magyar felfogás csak Európában kivétel, a világban általános – mutatott rá.

A kormányfő kijelentette: a kormány szerint nem életszerű, hogy Oroszország fenyegetné Európa biztonságát. Oroszországnak semmi esélye sem lenne a NATO-ellen, és jó ideig nem is lesz ilyen helyzetben. Sérelmezte, hogy Magyarország egy évtizeddel ezelőtti kezdeményezésének ellenére máig nem állt fel közös európai haderő.

A kormányfő azt mondta: a mi békepárti és a többiek háborúpárti álláspontja a különbségeket hozza felszínre, elhomályosodik az a tény, hogy a stratégiai célok tekintetében teljes egyetértésben vagyunk: azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna.

A különbség az eszközökben van: a háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal – hangsúlyozta. Hozzátette, a mi javaslatunk mellett van egy további súlyos érv: életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni.  Az emberveszteség mértéke már többszázezres nagyságrendű, a fájdalom, a megözvegyülés, az árvák számának növekedése, a tengernyi szenvedés hullámai csak tűzszünettel csendesíthetők le – fogalmazott.

Azt mondta: Európa a háborúba sodródás perceit éli. Vékony pallón egyensúlyoz, sőt valójában már közvetett háborúban áll Oroszországgal.

„Ha fegyvert szállítasz, ha te adod a katonai akciókhoz szükséges műholdas információkat, ha kiképzed az egyik harcoló fél katonáit, ha te pénzeled egész államgépezetének működését, a másik félre pedig szankciókat vetsz ki, akkor mindegy mit mondasz: háborúban, egyelőre közvetett háborúban állsz.”

– fogalmazott Orbán Viktor. Kijelentette: a belesodródás veszélye állandósult. Sisakkal kezdődött, emberi élet kioltására nem alkalmas eszközök szállításával folytatódott. Most tankok küldésénél tartunk, már napirenden vannak a harci repülők és hamarosan hallani fogunk „úgynevezett békefenntartó csapatokról is” – tette hozzá.

A kormányfő leszögezte: a „lengyel és a balti barátainkat” minden véleménykülönbség ellenére is érti, a történelmük sok mindent megmagyaráz. „No de a többiek?” – tette fel a kérdést. Orbán Viktor elmondta: adhattak volna garanciát arra, hogy Ukrajnát nem veszik fel a NATO-ba, de az ellenkezőjét tették, és megerősítették a korábbi, 2008-as döntést felvételükről.

A miniszterelnök kiemelte: 2008-ban, amikor Oroszország elfoglalta Grúzia területének húsz százalékát, a zseniálisan tárgyaló Nicolas Sarközy francia elnök vezetésével konfliktust sikerült lokalizálni, és meglett a tűzszünet. Amikor 2014-ben Oroszország megtámadta Ukrajnát és elcsatolta a Krím félszigetet, Angela Merkel német kancellár vezetésével a nyugat a harc helyett a tárgyalás, a háború helyett a béke mellett döntött.

Akkor is voltak háborúpártiak, de volt erős német-francia vezetés, amely bátor volt, és időben lépett. Így maradt el a háború, és jött létre a minszki megállapodás – mondta Orbán Viktor.  Közölte, egy éve a nyugat úgy döntött, nem szigeteli el a konfliktust, hanem összeurópai szintre emeli. Minősíthette volna helyi, regionális háborúnak, vagy két szláv állam közötti katonai konfliktusnak, ahogy Magyarország javasolta is – mondta.

Úgy fogalmazott, ami történt egy újabb érv „a brüsszeli szuperállam” ellen és az erős nemzetállamok mellett. Amikor a tagállamok döntöttek béke lett, amikor „a birodalmi központ” háború – összegzett.  A kormányfő tanulságosnak nevezte, hogyan veszítette el az ország békepárti szövetségeseit. Egy éve a táborban még ott voltak a németek, néhány hét múlva viszont Leopard harckocsik vonulnak Ukrajnán keresztül az orosz határ felé, „talán még a régi térképek is megvannak” – fogalmazott. Elmondta, alig hihető, hogy a németek önszántukból fordultak volna, ma már azonban úgy tesznek, mintha mindig is a béketáborban lettek volna.

Hozzátette: a többi ország úgy gondolta, ha a németek sem képesek ellenállni ekkora külső nyomásnak, akkor ők sem lesznek képesek, ezért „átszivárogtak” a béketáborba. „Maradtunk hát ketten, Magyarország és a Vatikán” – mondta.

MTI