A Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a tartományi kormány ülése után tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Bajorország "igent mond" a menekültek, "különösen az Ukrajnából érkezők" megsegítésére, ami "fontos erkölcsi kötelezettség is", és "igent mond a munkavállalási migrációra is", ha ez a fajta bevándorlás "célravezető" módon valósul meg.

Ugyanakkor Bajorország "nemet mond a túlterhelésre", különösen a menekültek elhelyezéséért felelős helyi önkormányzatok esetében - tette hozzá Markus Söder.

A legutóbbi nagy menekülthullám idejére, a 2015-2016-os időszakra utalva aláhúzva, hogy nem szabad megismételni "2015 hibáit". Kifejtette: tavaly több menekült érkezett Bajorországba, mint 2015-ben vagy 2016-ban, 2021-hez képest pedig megduplázódott a számuk, és több embert fogadtak be, mint egész Franciaország.

Elmondta: a tartományban nap mint nap feszültebb a helyzet, és egyre több település érkezik el a teljesítóképesség határára. A szövetségi kormány nem szemlélheti tovább tétlenül ezt a folyamatot, azonnal lépnie kell, és terveivel ellentétben nem a szövetségi belügyminiszter, hanem a kancellár, Olaf Scholz vezetésével kell "menekültügyi csúcstalálkozót" tartani - húzta alá a CSU-s politikus.

Mint mondta, ezen a találkozón - a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek egyeztetésén - el kell érni a berlini vezetésnél, hogy adjon át szövetségi kezelésű ingatlanokat, és adjon "több pénzt, sokkal több pénzt" a menekültek elhelyezésre, ellátására.

Arra is rá kell bírni a szövetségi kormányt, hogy ne vállaljon többé egyedül, más országok nélkül további terheket, vagyis ne vegyen át menekülteket más országoktól és ne indítson önállóan befogadási programokat. Az ilyen "különutak" helyett a menekültek "EU-n belüli igazságos szétosztásáról" kell gondoskodni - jelentette ki Markus Söder.

Hozzátette, hogy a szövetségi kormány az úgynevezett hazatelepítési offenzíva elindításával sem várhat tovább, azaz végre kell hajtania tervezett programját, amelynek célja, hogy az eddiginél több embert juttassanak vissza hazájukba a németországi tartózkodásra nem jogosult menedékkérők közül.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) adatai szerint tavaly 217 744 menedékjogi kérelmet nyújtottak be Németországban. Ez 2016 óta a legmagasabb szám, az egy évvel korábbihoz képest pedig 47 százalékos emelkedés.

A menedékkérők mellett érkezett még nagyjából egymillió ember az orosz támadással szemben védekező Ukrajnából. Ők automatikusan, külön eljárás nélkül védelmet kapnak. Velük együtt 2022-ben érkeztek a legtöbben Németországba egy év alatt a menekültügyi rendszer révén.

Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter tervei szerint pénteken tartanak magas szintű egyeztetést a tartományi kormányok képviselőivel a menekültügyi rendszerben tapasztalható kihívásokról. A tanácskozás napirendje és a meghívottak névsora egyelőre nem ismert.

(MTI)