eur:
393.5
usd:
364.48
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke évértékelő beszédet mond pártja tisztújító kongresszusán a Budapest Kongresszusi Központban 2023. február 5-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Elemzők az InfoRádióban: a korábbi ellenzéki együttműködés meghalt

A hétvégi ellenzéki pártrendezvényeken elhangzottakat elemezte Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője és Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója. Véleményük alapján egyre világosabb: az egy napon lévő önkormányzati és EP-választásokon eltérő "képlet" jön.

Pénteken az MSZP, szombaton az LMP és a Momentum, vasárnap pedig a DK tartott különböző címen rendezvényeket, év- és jövőértékelőt, évadnyitót, kongresszust.

Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta, valamennyi felszólaló érintette a tavaly tavasszal még meglevő ellenzéki összefogás sorsát.

  • "Azok a pártok, amelyek elég erősek vagy erősnek érzik magukat, köztük a Momentum és a DK, de a sajátos zöldpolitikai szakkérdések miatt idesorolhatjuk az LMP-t is, szónokaik – Ungár Péter, Donáth Anna, Gyurcsány Ferenc – révén nyíltan kimondták azt, hogy az a fajta ellenzéki együttműködés, ami volt a választások előtt, meghalt, és ebben a formában nem kívánnak benne részt venni.
  • Ezzel szemben, ha például Kunhalmi Ágnes beszédét meghallgatjuk az MSZP rendezvényén, ő azt hangsúlyozta, hogy szükség van tárgyalásra, együttműködésre. Nyilván látják, tudják, hogy önmagukban nem képesek megőrizni azokat az önkormányzati pozíciókat, amelyeket megszereztek, vagy akár újakat szerezni"

- említette.

Ugyanígy közös pont volt szerinte a kormánnyal való szembenállás rögzítése, ám Erdélyi Rezső Krisztián két gravitációs pontot is megjegyzett:

  1. Orbán Viktor az ellenzék egészének,
  2. Gyurcsány Ferenc az ellenzék DK-n kívüli részének.

"Nagyon éles volt a kontraszt Gyurcsány Ferenc és Donáth Anna között. Előbbi azt mondta, hogy totális szembenállás kell a kormánnyal, utóbbi pedig azt, hogy a szembenállás szükséges, de szükség van egyfajta konstruktivizmusra olyan esetekben, ahol egyet lehet érteni a kormánnyal" – mondta Erdélyi Rezső Krisztián.

Az ellenzéki "Gyurcsány-ellenességre" pedig példát is mondott:

"Ha megnézzük Donáth Anna, Kunhalmi Ágnes vagy Ungár Péter beszédét, ha nem is hemzsegett, de tartalmazott erős kiszólásokat a Demokratikus Koalícióval és annak elnökével szemben. Ungár Péter azt mondta, hogy nem kíván az LMP senki zöld tagozata lenni,

Kunhalmi Ágnes már nem először mondta, hogy nem fogják eltűrni képviselőik, polgármestereik zsarolását, kiszorítását

– természetesen konkrétumot most sem mondott –, Donáth Anna részéről pedig egyértelmű volt, hogy nem kívánnak többet belemenni rossz kompromisszumokba, ami alatt sokan érthették Márki-Zay Pétert, mert ő volt a közös miniszterelnök-jelölt, de valójában azért itt erősödő Momentum-DK-konfliktusról is szó van."

Erdélyi Rezső Krisztián arról is beszélt, mit ajánlottak a szónokok az embereknek pártjuk nevében:

  • "Szembenállás" – Gyurcsány Ferenc folyamatosan az országról és a hazáról beszélt
  • "Biztonság" – az MSZP kongresszusán a magyar dolgozóról, az átlagemberről volt szó
  • "Jövő" – a Momentum jövőértékelője kifejezetten értelmiségi rendezvény volt
  • "Termőföld" – az LMP kongresszusa is értelmiségi réteghez igyekezett szólni, az akkumulátorgyár kérdései többször előkerültek

Erdélyi Rezső Krisztián szerint valamennyi párt a társadalmi kérdések egy szeletére koncentrált, megszólítani kívánva a választókat, de

a társadalom egészéhez egyikük sem szólt.

Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója az InfoRádióban azt mondta, a pártok Magyarországnak tett ajánlattétele volt hangsúlyosabb, kevésbé viszont az ellenzéki pártok egymáshoz való viszonya, főként a Momentum és az LMP érintette a zöld kérdést, de a háború és a radikális jobboldali Mi Hazánk tavaly tavaszi sikerét is górcső alá vették.

Szintén hangsúlyosnak vélte Kunhalmi Ágnes kritikáját a DK ellenzéken belül magatartását illetően, a DK azonban megítélése szerint nem igazán beszélt a többi ellenzéki pártról, de még az önállóságról sem (üzent viszont a civil politizálásnak), amit viszont a Momentum és az LMP a maga részéről nyomatékosított.

Választások 2024

Erdélyi Rezső Krisztián szerint érdekes helyzetben vannak a pártok amiatt, hogy 2024-ben egy napon lesznek az önkormányzati választások és az EP-választások.

"Az európai parlamenti választásokon mindenki külön akar indulni, külön is fognak. A DK önálló indulását nem kell magyarázni, az LMP ígérete szerint a zöld politikának lesz önálló listája, az MSZP nyilván meg akarja méretni magát, és a Momentum önálló indulása sem szorul magyarázatra. Az önkormányzati választásokon ezt azért nem lehet kijelenteni, mert arra vannak kényszerítve, hogy együttműködjenek, bár

a jászberényi választás megmutatta, hogy a DK nélkül is tudnak pozíciókat szerezni.

Az persze más kérdés, hogy mi történne, ha elindulnak a DK nélkül, és a DK elindul önállóan. Erre a kérdésre a választ nagyon sok esetben még ők maguk sem tudják."

Várakozásai szerint csak a DK és a Momentum nyer az ellenzék részéről európai parlamenti mandátumot, bár elméletileg születhetne egy Mi Hazánk-mandátum is – a párt a hétvégén nem tartott rendezvényt. E "trió" befutójában a Republikon Intézet vezető kutatója is egyetért.

Mikecz Dániel szerint körvonalazódik, hogy a DK, az LMP és a Momentum önállóan indulhat az EP-választáson, de "nem biztos, hogy nem lesz szövetségesük".

"Az önkormányzati választások másik kérdés. A Jobbik a jászberényi győzelem kapcsán fogalmazta meg, hogy az ellenzéki jelöltek valamilyen civil szervezet jelöltjeként induljanak. A DK viszont közben újratárgyalná a főpolgármesteri jelölés kérdését is, az önkormányzati választások is hozhatnak még belső konfliktusokat."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

300 eurónál is többe kerülhet az idei húsvéti bevásárlás Szlovákiában. A Partners piackutató vállalat számításai szerint, 5 százalékkal kénytelenek többet költeni erre az emberek, mint tavaly. Az élelmiszer drágább, a húsvéti díszítés kicsit olcsóbb lett. Egyre több ünnepi asztalon jelenik meg a bárányhús.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×