Fizetős lesz az ingyenes egészségügyi ellátás

Mondtam, hogy tudom, hová megyek, engem nem kell menedzselni, de azt válaszolták, ez kötelező, és a díj ellenében további vizsgálatokra jöhetek egy hónapon belül ingyenesen. A másik meglepetés akkor ért, amikor az orvos is elkért 10 eurót, mondván, hogy ez a rendelő üzemeltetéséhez való hozzájárulás. Majd közölte, hogy nincs szerződése az egészségbiztosítókkal, így a gyógyszert is ki kell fizetnem. A patikában 32 eurót hagytam, vagyis összesen 52 euróba került ez az egy orvoslátogatás. Az már csak a csattanó a történet végén, hogy természetesen egy hónapon belül semmilyen más vizsgálatra nem mehetek, mert egyetlen szakorvostól sem kaptam időpontot.”

A hazai egészségügyben szerzett tapasztalatait kassai olvasónk osztotta meg velünk, de biztosan nem az egyedüli, aki mostanában így járt. A közeljövőben egyre többen fogunk azzal szembesülni, hogy az ambuláns orvosok készpénzt kérnek tőlünk, hiszen az ő fizetésüket nem emelte a kormány, a magas energiaárak miatt pedig a rendelők fenntartása is egyre többe kerül. „A körzeti orvosok minden szerződött páciens után 3,50 eurót kapnak havonta az egészségbiztosítótól, de ez az egyetlen jövedelmük. Ha 2000 betegük van, ami nagyon nagy szám, akkor ez 7000 euró, de ebből kell fizetniük a rendelő bérleti díját, a nővért, az eszközöket és a rezsit is. Eddig valahogy ki lehetett gazdálkodni, de most, hogy a gáz- és villanyszámla a háromszorosa a tavalyinak, már alig győzöm fenntartani a praxist. Ugyanakkor tisztességtelennek érzem pénzt kérni a betegektől, hiszen valamennyien fizetik az egészségbiztosítást. Remélem, sikerül megállapodni az egészségügyi minisztériummal, hogy mi is kaphassunk támogatást az energiára, mert egyelőre egyik támogatott kategóriában sem találjuk magunkat” – mondja Adrián Frey nagycétényi körzeti orvos.

Működési hozzájárulás
Tény, hogy a kormány 80 millió eurót különített el az egészségügy számára, hogy képes legyen kifizetni a növekvő energiaárakat, csakhogy ennek 90%-a a kórházak működtetésére megy. A körzeti és szakorvosi rendelők fenntartásának költségeivel mostanáig nem foglalkoztak az illetékesek, mondván, vállalkozásokról van szó, törődjenek magukkal. Ez azonban csak részben igaz, mert az orvosi vállalkozás lehetőségei behatároltak, és ha az állam nem támogatja a rendelők fenntartását, az orvosoknak csak egy lehetőségük marad: fizetőssé tenni a szolgáltatásaikat. Ha január végéig nem sikerül megegyezni az egészségbiztosítókkal és a kormánnyal, akkor az ambuláns orvosok jelentős része vagy működési hozzájárulást fog kérni a betegektől, vagy teljesen fizetős rendszerre áll át, vagyis a páciensnek meg kell majd fizetnie a kivizsgálást és az előírt gyógyszert is. Marián Šóth nyitrai körzeti orvos, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke azt mondja, nincs más választásuk, mert a támogatás, amit a gazdasági minisztérium a kisvállalkozóknak ígért, őket nem érinti, hiszen sem a kisvállalatok, sem a közintézmények, sem a szociális intézmények kategóriájába nem tartoznak. A költségvetés szerint a szakorvosi rendelők 6, a körzeti rendelők 7%-kal kapnak több pénzt, mint tavaly, de ez a kórházaknak, mentőknek, gyógyfürdőknek juttatott 26%-hoz képest édeskevés – főleg ha figyelembe vesszük, hogy az egészségügyi ellátás 60%-a a körzeti és szakrendelőkben zajlik.

Nincs szívorvos, érorvos…
Mindeközben több szakorvos már úgy döntött, nem vár a kormány által nyújtott támogatásra, hanem saját kezébe veszi a dolgokat és a betegektől kér hozzájárulást ahhoz, hogy fenntarthassa a rendelőjét. Januárban többen is szembesülhettek azzal, hogy a vizsgálat előtt a nővér vagy az orvos elmagyarázta: ha szeretné, hogy továbbra is rendeljen, önkéntesen járuljon hozzá 2–10 euróig terjedő összeggel a rezsiköltségekhez. És bár a hozzájárulás hangsúlyozottan önkéntes, kevesen tagadják meg, mert ugyan ki merné magára haragítani az orvosát.

„Lehet arról beszélni, hogy ez mennyire korrekt a betegekkel szemben, akik fizetik az egészségbiztosítást, de a valóság az, hogy az ingyenes egészségügy Szlovákiában már nem fenntartható. Az ambuláns orvosok 50%-a több mint 65 éves, egyre több a körzet, ahol évek óta nincs orvos. Aki rászorul, az tudja, hogy endokrinológust, angiológust, kardiológust alig lehet találni, ha igen, akkor hónapokig kell várni a vizsgálatra, és egyre nehezebb az újszülötteknek is gyermekorvost, az időseknek geriáter szakorvost találni. Pedig a gyermekorvos alapvető szükséglet, és az idős betegeknek pelenkát vagy bizonyos segédeszközöket csak geriáter írhat elő” – mutat rá Marián Šóth.

Elmehetnek a nővérek
Az ambuláns orvosok másik nagy gondja, meg tudják-e tartani a nővéreket, akik évek óta náluk dolgoznak. A kórházak most sokkal magasabb fizetést és egyszeri stabilizációs juttatást is kínálnak, ez a nővérek esetében 5000, a szociális otthonokban dolgozó nővérek és fizioterapeuták számára 4000, a gondozók számára 3000 euró. Több orvost is megkérdeztünk, nem tart-e attól, hogy a vele dolgozó nővér inkább a körzeti kórházban vállal állást dupla fizetésért – mind azt mondták, hogy a fiataloknál ez benne van a pakliban. Az idősebbek lojalitásból, megszokásból maradnak, meg azért is, mert már nem szeretnének éjjeli, hétvégi, ünnepnapi szolgálatokat vállalni. „De itt nem csak a nővér fizetéséről van szó, hanem legfőképp az energiaszámlákról. Szép, hogy a kormányfő azt mondja, ne fizessek, de ha nem fizetek, lekapcsolnak. Hogyan rendeljek áram és fűtés nélkül? Az állami támogatás még mindig bizonytalan, a szolgáltatók viszont most követelik a pénzüket. Ha nincs miből fizetni, a nyugdíjas korú orvosok nagy része be fog zárni” – mondja Marián Šóth. Ez már nem a fenyegető jövő, hanem a mai valóság, Szlovákiában mintegy 11 ezer orvosi rendelő működik és évente több mint száz zár be végérvényesen. Ez azt jelenti, hogy települések tucatjai maradnak körzeti orvos nélkül, és egész járásokban nincsenek bizonyos szakorvosok, vagy hónapokig kell várni náluk vizsgálatra.

Duplán fizetünk
Ma ott tartunk, hogy már az egészségügyi miniszter is elképzelhetőnek tartja, hogy a betegek az egészségbiztosításon túl duplán fizessenek az orvosi ellátásért. Ha ezt az állam legálissá akarja tenni, törvénymódosításra lesz szükség, mert a jelenlegi keretek között a dolog csak önkéntesen kötelező alapon működhet. Az is lehet, hogy politikai okokból – az előrehozott választások kampányát is figyelembe véve – erre nem kerül sor.  Vélhetően sok orvos fog áttérni fizetéses ellátásra, vagyis egyáltalán nem köt szerződést a biztosítókkal. Ezt főleg a szakorvosok tehetik meg, mert belőlük kevés van, és a betegek jelentős része hajlandó lesz fizetni az ellátásért. A körzeti orvosok többsége azonban ezt nem teheti meg, mert a betegeik egyszerűen nem tudnak fizetni. Akik mégis megtették, és már most elkérik a két vagy öt eurót, azok felett a megyei tisztiorvosok is szemet hunynak. Nem bírságolnak, mert maguk is tudják, hogy a rendelők a túlélésért küzdenek, és ha bezárnak, az ellátással lesz gondjuk. Sokan úgy próbálják megoldani a dolgot, hogy fiktív átlagon felüli szolgáltatásokat kínálnak, mint például a bakteriális fertőzést kimutató CRP-teszt vagy az alapvizsgálaton túli vérteszt. A legtöbb komoly betegséget ezek a bővített és egyébként is fizetett, vagy már csak szakorvos által előírt vizsgálatok mutatják ki, ezért lehet arra számítani, hogy a páciensek készek lesznek fizetni az elvégzésükért. Így pedig lassan oda jutunk, hogy a törvény szerint ingyenes egészségügyi ellátás fizetőssé válik. De legalább nem borítékban csúsztatjuk az orvos zsebébe, hanem számlát is kapunk érte.

Világszerte romlik az ellátás
Nem csak Szlovákiában romlott az elmúlt két évben az egészségügyi ellátás színvonala, a koronavírus-járvány következtében mindenhol hosszabb ideig tart, amíg kijön a mentő, bejut a beteg a váróteremből a rendelőbe vagy időpontot kap szakrendelésre. A The Economist brit lap szerint 2022 szeptembere óta Európában 20%-kal több ember hal meg havonta, mint a járványt megelőzően, mert most kevesebben jutnak időben megfelelő ellátáshoz. Kevesebben jutnak el megelőző vizsgálatokra, hosszabb ideig kell várni az olyan speciális beavatkozásokra, mint a kolonoszkópia, a szonográfia vagy az angiográfia. Szakemberek szerint a lakosság elöregedése és a Covid utáni tünetek miatt egyre alacsonyabb szintű lesz az ellátás az egészségügyi intézményekben.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2023/5. számában jelent meg

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacen