Nyitókép forrása: pexels.com

 

Az autópiacon hosszú ideje uralkodó körülmények arra utalnak, hogy nagy változások küszöbén állunk – írja a Topspeed szakportál, amit a Štandard konzervatív lap is közölt. A cikk szerint a belső égésű motorok kénytelenek hátrálni a piacról és egyre több elektromos autó fogy. Azonban kevesebben vásárolnak elektromos autót, mint azt a korábbi előrejelzések mutatták. A németek DAT Report 2023 nevű felméréséből pedig egyenesen az látszik, hogy az autó ismét kezd luxuscikké válni.

 

Az elemzők szerint ostobaság volt nem figyelembe venni az autópiaci realitásokat. A politikai nyomással kierőszakolt elektromosautó-forradalom a gyártás és értékesítés terén ugyan érhetett el eredményeket, de a fogyasztói szokásokat nem tudta megváltoztatni.

 

Ahogy azt Szlovákiában is tapasztalni lehet, az elektromos autók vásárlásának megkönnyítése nem hozta meg az elvárt eredményeket. Sőt, Németországban sem, amely az elektromos autózás vezető hatalma akar lenni Európában. A legtöbb vásárló továbbra is a belső égésű motorral hajtott autókat preferálja. Az elektromos autók gyakorlati hátrányain kívül egyéb tényezők is közrejátszanak: iszonyúan megnőtt a használt autók iránti kereslet.

 

 hirdetes_810x300  

A fenti felmérés szerint a használt autók piaci ára éves szinten rekordmértékben nőtt, az elmúlt tíz évben egyenesen megduplázodótt. Miközben a kereslet nő, a kínálat csökken.

 

2022-ben a használt gépkocsik átlagos ára 18 800 euró volt, 2021-ben még csak 15 800 euró. Úgy becsülik, a drágulás miatt a potenciális vásárlók 13 százaléka inkább letett az autóvásárlásról egy időre.

 

Hasonló a helyzet az elektromos autók esetében is. Eredetileg a megkérdezettek kétharmada fontolgatta zérókibocsátású gépkocsi vásárlását, egyharmaduk pedig használt elektromos autóban gondolkodott. De ezeknek a csoportoknak a háromnegyede végül belső égésű gépkocsit vásárolt. Egyszerűen azért, mert megfizethetőbb.

 

Az elektromos autóknál a vásárlók többségét két dolog zavarta: a korlátozott hatótáv és a töltés viszonylagos időigényessége. Németországban már nincs különösebb probléma a töltőállomás-hálózat kiépítettségével, így ez nem került fel a hátrányok listájára.

 

A felmérést készítő elemzők úgy vélik, hogy az EU-ban az autó egyre inkább luxuscikknek számít, amit egyre kevesebb ember engedhet meg magának. Németországban ezzel már számolnak, így jelentős beruházásokat terveznek a tömegközlekedésben. Ez azonban erőltetett menet lesz: a 20 ezer lakosnál kisebb településeken a tömegközlekedés kiépítettsége elégtelen.

 

A nagyvárosokban valamivel jobban állnak ezen a téren. A felmérések szerint a lakosság elégedett vele.

 

Mi azért hozzátesszük, hogy ez az elégedettség nyilván alábbhagy, amint megjelenik a túlzsúfoltság. Most még elégségesnek tűnhet a tömegközlekedés kapacitása, de ha túl drágává válik autóval közlekedni, nyilván a mostaninál sokkal többen kényszerülnek a tömegközlekedés valamelyik formáját választani.

 

A másik fontos részlet, amire a Topspeed cikke nem tért ki, az az üzemanyagok kérdése. Minden jel szerint az EU tartósan fenn akarja tartani az oroszellenes szankciókat, vagyis nem vásárol, vagy kerülőúton, jóval drágábban vásárol majd orosz olajat és olajszármazékokat. A szakértők már egy ideje kongatják a vészharangot, hogy Európában súlyos dízelhiány léphet fel, sőt, egyes országokban üzemanyagból is hiány lehet. Importálni persze lehet a tengerentúlról, de kérdés, hogy mennyiért és mennyire tud folyamatos lenni a szállítás egy ilyen kritikus ágazatban. Az elektromos autózás is veszélyben van, az EU most készül az orosz nukleáris ipar elleni szankciókat kivetni. Ha ez megtörténne, az jelentősen megdrágíthatja az elektromos áramot (az új üzemanyagot). Akárhogy is, nem látni sem a koncepciót, sem a következetességet Brüsszel döntéseiben.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.