A reformmal a kormány a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan emelné 64 évre a nyugdíjkorhatárt, és ezzel párhuzamosan a csaknem 2 millió kisnyugdíjas számára 1200 euróra (478 ezer forintra) emelné a minimumnyugdíj havi összegét. A javaslat szerint a teljes összegű öregségi nyugdíj 2027-től 43 év szolgálati év után járna. Élisabeth Borne miniszterelnök szerint a reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána újabb változtatásokra lehet szükség.

Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, és valamennyit jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték. Jóllehet Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az Európai Unióban, annak megemelése nagyon népszerűtlen: a franciák 68 százaléka nem támogatja a javaslatot az Ifop-Fiducial közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint.

A szakszervezetek az utcai tiltakozó felvonulásokon egymillió emberre számítanak, ezért Gérald Darmanin belügyminiszter tájékoztatása szerint több mint 10 ezer rendőr és csendőr, köztük Párizsban 3500 fog ügyelni a felvonulók biztonságára, és arra, hogy rendbontók ne tudják megközelíteni a tiltakozások helyszíneit. A tárcavezető szerint a hatóságok arra számítanak, hogy mintegy ezer erőszakos "ultrabaloldali" és "ultrasárga" zavarhatja meg a békés tiltakozásokat. Darmanin a kormányellenes sárgamellényes mozgalom 2018-2019-ben rendszeres tüntetéseinek résztvevőire utalt.

Olivier Véran kormányszóvivő azt kérte a tiltakozóktól, hogy a megmozdulás ne forduljon át az ország életének lebénításába.

Clément Beaune közlekedési miniszter elismerte, hogy nagyon jelentős közlekedési fennakadások várhatók csütörtökön, ezért azt kérte, hogy aki teheti, halassza el a csütörtökre tervezett útját, és otthonról dolgozzon.

A polgári légi közlekedési igazgatóság azt kérte a légi társaságoktól, hogy a járataik ötödét töröljék a párizsi Orly repülőtéren a légiirányítók sztrájkja miatt.

Az állami vasúttársaság (SNCF) tájékoztatása szerint csak minden harmadik szuperexpressz (TGV) fog közlekedni, egyes vonalakon csak minden ötödik vonatra lehet számítani, a regionális gyorsvonatoknak pedig csak 10 százaléka indul el csütörtökön. A párizsi metró vonalai közül három nem nyit ki csütörtökön, a többi vonalon pedig csak a reggeli és esti csúcsforgalmi órákban indulnak szerelvények.

Az olajfinomítókban is sztrájkot hirdettek a dolgozók, ezért számos autós megrohamozta a töltőállomásokat, amelyek egy része teljesen kiürült.

A miniszter viszont úgy véli, hogy "nem szükséges elővigyázatosságból" feltankolni, miután egyelőre minden üzemanyagraktár üzemel.

Az energiaszektorban is sztrájk lesz, ezért az áramtermelés csökkenése is várható.

Párizsban az iskolák harmada egyáltalán nem nyit ki, miután az általános iskolai tanárok 70 százaléka, a középiskolaiaknak pedig fele jelezte, hogy nem tartja meg az óráit csütörtökön.

Kivételes helyzet, hogy valamennyi szakszervezet figyelmeztető tüntetésekre és sztrájkokra szólít fel január 19-én és 24-én a nyugdíjreform ellen, amelyet Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígért 2017-ben, és amelyet a második mandátuma legfőbb intézkedésének harangozott be, de amelyhez nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel.

Marine Le Pen, Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője szerint igazságtalan a reform, és pártja meg kívánja akadályozni annak elfogadását, míg a radikális baloldali Engedetlen Franciaország "súlyos társadalmi regressziónak" minősítette a javaslatot. Az ellenzékhez tartozó jobbközép Köztársaságiak vezetője, Eric Ciotti azonban jelezte: pártja kész megszavazni az "igazságos reformot".

(MTI nyomán)