Mint az várható volt, az immár több hete tartó szokatlanul meleg időjárás hatására a korán ébredő növényeinknél beindult a nedvkeringés: az orgonabokrokon megduzzadtak a rügyek, a kiskertekben a házak védelmében növekedésnek indult a nárcisz, a tulipán. Ugyanott a teljesen zöldben pompázó rózsatöveken néhány kitartó rózsabimbó jelzi: az élet él és élni akar.
Ám igazából nem ez okoz számunkra komoly fejtörést, hanem például az, hogy a korai őszibarackfajtáknál bolyhosak a rügyek, ami egy átlagos év márciusa elejét idézi.
– Kertemben lassan virágozni kezd a mandula, a mogyoró, s nem kell sok idő hozzá, hogy a som is kibontsa jellegzetes sárga virágát – számol be a legújabb fejleményekről Bodnár István, Nagybaktán élő kertészmérnök. – A bokrok közül pedig a feketeribizli nedvkeringése vált intenzívebbé. Szokatlan módon ősszel a málna sem dobta le a leveleit, ami azt jelzi, hogy igazából nem is került mélynyugalmi állapotba. Január elején egyre gyakrabban tapasztalunk ilyesmit. De valójában leginkább az idei kajszitermésért aggódunk, hisz látható módon a kajszifáknál megszűnt a mélynyugalmi állapot. Beindult tehát a nedvkeringés, ami önmagában még nem végzetes, ám ha ilyen intenzitással folytatódik, akkor azzá válhat.
– Mi lenne most az ideális hőmérséklet?
– Tudni kell, hogy gyümölcsfáinknál – és természetesen a többi növénynél is – ez egy visszafordíthatatlan folyamat, ám jelentős mértékben lassítható. Ehhez viszont az kell, hogy az évszázadok óta megszokott januári időjárás visszatérjen: tehát az éjszakánként tapasztalt mínusz 2-3 fok után nappal ne melegedjen a levegő plusz 3-4 fok fölé. Ne pedig állandóan fagymentes tartományban legyünk, mint történik ez már hetek óta. Tegnap (január 5-én) Nagyszőlősön és annak környékén dolgoztunk: a nap legmelegebb órájában a hőmérő higanyszála 18 fok közelébe kúszott, s éjszaka sem süllyed 7 fok alá.
– Elmondhatom, hogy a klímaváltozás legnagyobb vesztesei a kajszitermesztők – folytatja a szakember. – Gondoljunk bele, hogy az utóbbi húsz évben talán ha háromszor-négyszer sikerült elfogadható termést betakarítaniuk. Mert a virágrügyeket az immár szinte menetrendszerűen jelentkező március végi – április eleji fagyok tönkre teszik. Látni kell, hogy ez már csak a folyamat vége, mondhatni annak betetőződése, ami a fák mélynyugalmi állapotának megszűnésével kezdődik ilyenkor, az év elején. A magyarországi jól felszerelt laboratóriumokban dolgozó szakemberek többször jelezték, hogy a kajszi virágrügyek károsodása nem csupán tavasszal történik, hanem még jóval korábban.
– Magyarán: a virágzás idejére nem teljes értékűek ezek a rügyek?
– Pontosan így van. Ami szintén aggasztó, hogy nem csupán a kajszifák és az őszibarack szenvedett komoly fagykárokat az elmúlt években, hanem jelentős mértékben károsodtak a szilvások, az almáskertek és a diósok is. Korábban erre jóval ritkábban került sor.
– Nagyapám bő fél évszázaddal ezelőtt, hogy késleltesse a kajszi virágázását, rengeteg havat talicskázott a fák csurgójára…
– Persze, ha nincs hó, akkor ez a régi, meglehetősen hatékony módszer nem alkalmazható. Másat viszont tehetünk kedvenc gyümölcsfáink védelme érdekében. Ez pedig a fák törzsének a bordói lé 2-3 százalékos oldatával történő lemeszelése. Ilyenkor a szokásosnál jóval több meszet oldunk fel. Hogy miért fontos ez? Napfényes, fagyos téli napokon – gondolom azért lesz ebben is részünk – a fatörzs déli oldala a napsugárzás hatására akár plusz 3-4 fokra is felmelegedhet, miközben az északi oldal mínusz 1-2 fokos marad. Ilyenkor jön létre a fagylécnek nevezett jelenség, amelynek nyomán kisebb-nagyobb repedések keletkeznek a fa törzsén, amin keresztül aztán megkezdik támadásukat a különböző gombák és egyéb fertőzések. A meszes bordói lével történő kezelés ezt akadályozza meg. A mész pedig, mivel visszaveri a fénysugarakat, nem hagyja felmelegedni a fák törzsét. Mozduljunk ki tehát a meleg szobából, és készítsük el az oldatot! Két-három óra leforgása alatt kertünk valamennyi gyümölcsfáját lemeszelhetjük.
Kovács Elemér