Vajon mit üzen a kereszténység egyik legrégebbi – Urunk megjelenésének – ünnepe a mai Krisztus-követőknek? Sokakban felmerülhet az is, hogy ez az ünnep, amely vízkeresztként vonult be a köztudatba, milyen változásokon ment keresztül a mögöttünk hagyott kétezer esztendő során. Valamennyiünk számára megnyugtató, hogy az üzenet ugyanaz, mint ahogy megfogalmazódott még a kezdetekkor: a Megváltó kinyilvánítja azon szándékát, hogy minden népet, nemzetet meghív az ővele való közösségre. A cél kétezer esztendeje tehát változatlan: minden ember üdvösséget nyerjen – hangzott el a vízkereszt vigíliáján tartott római katolikus szent misén Beregardóban.
A misét bemutató Molnár János püspöki helynök, beregszászi plébános felidézte Krisztus urunk születésének történetét, benne kiemelve azt a fontos részt, amely elmondja: a napkeleti bölcseket egy fényes csillag vezette a kisded jászolához. Számunkra, mai emberek számára elsősorban az ige fénye jeleni azt a csillagot, amely elvezet a Krisztus által kijelölt úthoz. A napkeleti bölcsekhez hasonlóan nekünk is észre kell vennünk életünk során azokat a jeleket, amelyek segítségével a Megváltó útbaigazítását követve mi is célhoz érünk. Ne feledjük, mindenkor tiszta, nyitott szívre van szükség az ő igéjének befogadásához. Fohászunkban ma sem kérhetünk mást, minthogy találjon valamennyi nép az igaz hit igazságára. Egyedül ez hozhatja el a békét a világnak, amelyre mindannyian nagyon várunk.
Elhangzott: a katolikus egyház szokása szerint Urunk megjelenése ünnepén vizet szentelnek templomainkban, arra emlékezve, hogy keresztségünk fürdőjében megtisztultunk a bűntől. Életünk során sokféle megtisztulást átélhetünk, mert a szenteltvíz a betegségek távoltartását éppúgy jelenti, mint a gonosz lelkek, illetve a sátán minden ártó hatalmától való megszabadulást. A kereszténység korai szakaszában a víz és a tömjén megszenteléséből keletkezett a házszentelés szokása, amely vízkereszt napján történik.
Kovács Elemér