„Beteg vagyok a májammal, a kórházban akartak tartani, de nem maradtam, a kicsi leánykámat nem hagyom a férfiakra, s dolgozni is kell, Isten őrizzen, hogy emiatt börtönbe kerüljek! Nekem ötven órám van, az uramnak nyolc, s a leányomnak száz” – mondta az egyik tekerőpataki cigányasszony, akivel a községközpontban, Gyergyóújfalu Polgármesteri Hivatalának udvarán találkoztunk. Hogy éppen milyen kihágásért járó büntetéseket dolgoznak le, nem tudta megmondani, büszkén mutatott viszont a tornyosuló farakásra, aminek felvágásából, összerakásából családja több tagja is kivette a részét. Mellettük sokan mások is tevékenykednek a tűzifavágásban, mindannyian a be nem fizetett bírságokból felgyűlt adósság fejében dolgoznak.

A lakosság részéről ki nem fizetett büntetések jókora összegben jelentkeztek Újfalu költségvetésében. A behajtás a fizetésképtelen személyek esetében lehetetlennek bizonyult, ezért törvényszéki úton keresett megoldást a problémára a község önkormányzata. A döntés értelmében munkaórára változtak az összegek, február végétől a tűzifa előkészítésén dolgoznak az adósok, később az árkok takarítása lesz a feladatuk.

„Nem az a lényeg, hogy bárkit is »megöljünk« a munkával. Egy személynek húsz óra alatt 8-10 méter kivágott bükkfát kell összehasogatnia, elraknia. Már nagyon sokan kivették részüket a munkából, eddig százötven méter fa van elraktározva” – számolt be Egyed József polgármester. Mint fogalmazott, „hosszú távú munkásaik” is vannak, akik esetében külön figyelnek a munkabeosztásra.

„Érdekesen kell ezt az egészet kezelni. Nem lehet a hét minden napján lekötni a romákat. Meg kell értsük őket. Általában nagycsaládosak, és időt kell hagynunk nekik a megélhetés megszerzésére. Műanyagot, fémet gyűjtenek, kupeckednek. Így a hét első két napján dolgoznak a községnek, a többi napokon részünkről szabadok” – ismertette a munkamenet részleteit Egyed József.

Az „akció” nevelő hatása máris érződik egyeseken – mondja a polgármester, sokan megérzik, hogy bizonyos dolgokat munkával el lehet rendezni – teszi hozzá. Szintén a nevelő hatások között említette meg, hogy amióta a romák belekóstoltak a munkába, félnek a büntetésektől.

Sokat segítene a cigányprobléma megoldásán, ha megvalósulna az a terv, amit egy, a Norvég Alap keretében meghirdetett pályázat révén kíván megvalósítani Újfalu önkormányzata. A projekt lehetővé tenné, hogy egy nagyobb területet vásároljon vagy béreljen az önkormányzat. Ezt felosztanák kisebb részekre, és mindegyiken krumplit és veteményt termesztenének. A kertek gondozását a romákra bíznák.

„Minden segítséget megkapnának: vetőmagot, képzést. Az utóbbi nagyon fontos, mert azt látjuk, hogy a roma embert meg kell tanítani dolgozni. A munka mellett termelni is megtanítanánk, és azt is, hogy a kétkezi munkája után meg tud élni. Abban reménykedünk, hogy ha megtermeli a zöldségét, nem fogja más kertjét megdézsmálni” – vázolta a projekt által remélt pozitívumokat a polgármester.

A 200 ezer euró értékű pályázat munkagépek, egyéb gépezetek, őrző-védő felszerelések megvásárlását is lehetővé tenné. A kertészkedés mellett erdőtakarító munkálatok elvégzésére is lehetőség adódna, ebbe a tevékenységbe is bevonnák a romákat. „Úgy képzeljük el, hogy az ágakat, amit az erdőn egy-egy család összetakarít, hazaviheti, ezen felül megoldható lenne, hogy meleg ételt is kapjanak” – mondta el Egyed József. Úgy fogalmazott: „A tény, hogy Tekerőpatak lakosságának kétharmada magyar, egyharmada roma, az iskolában viszont éppen fordított ez az arány, kérdéseket vet fel a jövőre nézve. Ha ezt az arányt húsz év távlatába levetítjük, és addig nem tanítjuk meg dolgozni a romákat, akkor a faluközösséggel nagy baj lesz. Nem lesz, aki eltartsa (…) Ha ez a pályázat nem nyer, akkor mi már nem kell foglalkozzunk tovább a romakérdéssel, mert megoldhatatlan. Arra lesz utalás, hogy Európa nem akarja megoldani ezt a problémát.”

A pályázat elbírálására egyébként június elején kerül sor.