2022. november 27., 17:50

Jóslat a börtöncella falán

Az európai orvostudomány történetének egyik fontos alakja volt Jeszenszky János (1566–1621), akit Jan Jesseniusként, illetve a cseh és a szlovák szakirodalomban Ján Jesenskýként is emlegetnek.

Jeszenszky János
Jeszenszky János

A nemesi család képviselői a Turóc megyei Nagyjeszenből rajzottak szét a világba. Hősünk édesapja, Jeszenszky Boldizsár szolgabíró volt, és a törökök elől egészen Boroszlóig (németül Breslau, ma Wroclaw) menekült, János fia itt látta meg a napvilágot. Ősei szülőföldjén csak néhány alkalommal fordult meg a későbbiekben, többnyire politikai küldetésben. 

Iskolai és egyetemi tanulmányait német földön végezte, majd évekig orvosi praxist folytatott. Később a wittenbergi egyetem professzora lett. Akkor vált híressé (vagy mondhatnánk azt is, hogy hírhedtté), amikor Európában egy házasságtörés miatt kivégzett nő holttestét nyilvánosan felboncolta.

Addig csak férfiakat boncoltak, azokat sem nyilvánosan. Jeszenszkyt emiatt sokan bírálták. Egy évvel később, 1600-ban – már Prágában – egy négynapos nyilvános boncolást tartott egy felakasztott férfi holttestén. Ez a maga nemében az első ilyen esemény volt Európában, és persze nagy érdeklődés mellett zajlott. 

Jóllehet vallását tekintve protestáns (evangélikus) volt, elérte, hogy a protestánsokat nem kedvelő II. Rudolf császár udvari orvosa lett. 1612-ben maga végezte II. Rudolf boncolását és földi maradványainak bebalzsamozását. Később Rudolf öccse, II. Mátyás is udvari orvosává fogadta, és éveken át Bécsben élt. Miután felesége meghalt, Jeszenszky 1615-ben elbocsátását kérte az udvari szolgálatból, és visszaköltözött Prágába. Nehezen viselte a protestánsok egyre fokozódó üldözését, és talán ez vitte őt a politikába is. 1617-ben a prágai egyetem rektorává választották, de munkája mellett elfogadta a cseh rendek felkérését, hogy mint magyar nemes szólaljon fel Pozsonyban a magyar országgyűlésben, és vegye rá a magyarokat, lépjenek szövetségre a cseh rendekkel a protestánsok vallásszabadsága érdekében. 

A misszió balul végződött, miután Forgách Zsigmond (1565–1621) nádor – aki Pázmány Péter hatására lett protestánsból katolikussá – elfogatta, bebörtönöztette, majd Bécsbe szállíttatta. Innen csak fél év múlva szabadult.

1620-ban egyik tagja volt annak a cseh küldöttségnek, amely a besztercebányai országgyűlésben Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet igyekezett rávenni a csehek katonai támogatására. Mint tudjuk, Bethlen seregei végül késve érkeztek meg Prága alá, amikor a cseh rendek már vereséget szenvedtek a fehérhegyi csatában. A győztes császáriak lefogták a cseh protestánsok vezetőit, köztük Jeszenszky Jánost is, majd 1621. június 21-én felségárulás vádjával kivégezték őket. Jeszenszky még bécsi raboskodása idején öt betűt karcolt a cellája falára: IMMMM. Ez egy jövendölés volt, miután az Imperator Matthias Mense Martio Morietur szavak kezdőbetűi voltak. Állítólag ezt maga Jeszenszky árulta el a vizsgálóbírónak. A latin szöveg magyarul azt jelenti, hogy Mátyás császár március havában meghal. És valóban: II. Mátyás 1619. március 20-án elhunyt. 

Az öt betűről Ferdinánd, az új császár és cseh király is tudomást szerzett, de ő másként értelmezte a kezdőbetűkkel jelölt szavakat: Iesenius Mentiris Mala Morte Morieris. Magyarra fordítva: Iesenius hazudsz, gonosz halállal meghalsz. Jeszenszky, értesülve Ferdinánd „megfejtéséről” csak ennyit mondott:

Én igazat beszéltem, de Ferdinánd is mindent el fog követni, hogy a jövendölése beteljesedjék.”

Jeszenszky kivégzése valóban elrettentő volt. A hóhér kimetszette a nyelvét, majd levágta a fejét.

Testét felnégyelték, és fejét 11 további kivégzett cseh nemesével együtt elrettentés céljából tíz évig közszemlére tették az Óvárosi torony emelvényére.


 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.