Jóslat a börtöncella falán
Az európai orvostudomány történetének egyik fontos alakja volt Jeszenszky János (1566–1621), akit Jan Jesseniusként, illetve a cseh és a szlovák szakirodalomban Ján Jesenskýként is emlegetnek.
A nemesi család képviselői a Turóc megyei Nagyjeszenből rajzottak szét a világba. Hősünk édesapja, Jeszenszky Boldizsár szolgabíró volt, és a törökök elől egészen Boroszlóig (németül Breslau, ma Wroclaw) menekült, János fia itt látta meg a napvilágot. Ősei szülőföldjén csak néhány alkalommal fordult meg a későbbiekben, többnyire politikai küldetésben.
Addig csak férfiakat boncoltak, azokat sem nyilvánosan. Jeszenszkyt emiatt sokan bírálták. Egy évvel később, 1600-ban – már Prágában – egy négynapos nyilvános boncolást tartott egy felakasztott férfi holttestén. Ez a maga nemében az első ilyen esemény volt Európában, és persze nagy érdeklődés mellett zajlott.
Jóllehet vallását tekintve protestáns (evangélikus) volt, elérte, hogy a protestánsokat nem kedvelő II. Rudolf császár udvari orvosa lett. 1612-ben maga végezte II. Rudolf boncolását és földi maradványainak bebalzsamozását. Később Rudolf öccse, II. Mátyás is udvari orvosává fogadta, és éveken át Bécsben élt. Miután felesége meghalt, Jeszenszky 1615-ben elbocsátását kérte az udvari szolgálatból, és visszaköltözött Prágába. Nehezen viselte a protestánsok egyre fokozódó üldözését, és talán ez vitte őt a politikába is. 1617-ben a prágai egyetem rektorává választották, de munkája mellett elfogadta a cseh rendek felkérését, hogy mint magyar nemes szólaljon fel Pozsonyban a magyar országgyűlésben, és vegye rá a magyarokat, lépjenek szövetségre a cseh rendekkel a protestánsok vallásszabadsága érdekében.
1620-ban egyik tagja volt annak a cseh küldöttségnek, amely a besztercebányai országgyűlésben Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet igyekezett rávenni a csehek katonai támogatására. Mint tudjuk, Bethlen seregei végül késve érkeztek meg Prága alá, amikor a cseh rendek már vereséget szenvedtek a fehérhegyi csatában. A győztes császáriak lefogták a cseh protestánsok vezetőit, köztük Jeszenszky Jánost is, majd 1621. június 21-én felségárulás vádjával kivégezték őket. Jeszenszky még bécsi raboskodása idején öt betűt karcolt a cellája falára: IMMMM. Ez egy jövendölés volt, miután az Imperator Matthias Mense Martio Morietur szavak kezdőbetűi voltak. Állítólag ezt maga Jeszenszky árulta el a vizsgálóbírónak. A latin szöveg magyarul azt jelenti, hogy Mátyás császár március havában meghal. És valóban: II. Mátyás 1619. március 20-án elhunyt.
Az öt betűről Ferdinánd, az új császár és cseh király is tudomást szerzett, de ő másként értelmezte a kezdőbetűkkel jelölt szavakat: Iesenius Mentiris Mala Morte Morieris. Magyarra fordítva: Iesenius hazudsz, gonosz halállal meghalsz. Jeszenszky, értesülve Ferdinánd „megfejtéséről” csak ennyit mondott:
Jeszenszky kivégzése valóban elrettentő volt. A hóhér kimetszette a nyelvét, majd levágta a fejét.
Testét felnégyelték, és fejét 11 további kivégzett cseh nemesével együtt elrettentés céljából tíz évig közszemlére tették az Óvárosi torony emelvényére.
